Van, aki egyetlen kocka étcsokoládéra esküszik, mások a krémes tejcsokoládét vagy a különleges bonbonokat kedvelik. Egy dolog azonban biztos: a csokoládéért emberek milliárdjai rajonganak. Nem véletlen, hogy világszerte ennek az ellenállhatatlan finomságnak szentelnek egy teljes napot. A csokoládé nem csupán finomság, hanem kultúrtörténeti különlegesség is, amely évszázadok óta meghatározó szerepet tölt be az emberek életében. 

A csokoládé világnapját minden évben július 7-én ünneplik. A nemzetközi kezdeményezés 2009 óta szerepel különböző forrásokban, és egyes történészek szerint azért erre a dátumra esett a választás, mert 1550. július 7-én érkezett meg a csokoládé Európába. Bár ennek történelmi hitelessége vitatott, a nap mára világszerte a csokoládé ünnepévé vált.

Természetesen nem ez az egyetlen csokoládés ünnep. Az Egyesült Államokban október 28-án tartják a Nemzeti Csokoládénapot, míg az Amerikai Cukrászok Szövetsége szeptember 13-át tekinti hivatalos csokoládénapnak. Emellett számos különleges alkalom is létezik: január 10-én az étcsokoládét, július 28-án a tejcsokoládét, szeptember 22-én a fehér csokoládét, december 16-án pedig a csokoládéba mártott finomságokat ünneplik.

A csokoládét leggyakrabban táblás formában, bonbonként vagy italként fogyasztjuk. Az európai szabályozás szerint a csokoládénak legalább 35 százalék kakaó-szárazanyagot kell tartalmaznia, amelyből legalább 18 százalék kakaóvaj, illetve legalább 14 százalék zsírmentes kakaó-szárazanyag.

Az étcsokoládé kakaómasszából, kakaóvajból és cukorból készül, míg a tejcsokoládéhoz tejport vagy más tejösszetevőket is adnak. A fehér csokoládé ezzel szemben nem tartalmaz kakaómasszát, csupán kakaóvajat, ezért jellegzetes elefántcsontszínű. A csokoládénak tulajdonított számos kedvező élettani hatás elsősorban a magas kakaótartalmú étcsokoládéra jellemző.

Étcsokoládé-, fehércsokoládé- és tejcsokoládé-táblák (fentről lefelé). Forrás: Lynnereal, CC BY-SA 4.0, wikipedia

2017-ben a belga–svájci Barry Callebaut vállalat bemutatta a Ruby csokoládét, amely természetes rózsaszín színével és enyhén gyümölcsös, bogyós gyümölcsökre emlékeztető ízével hamar ismertté vált. Az ét-, tej- és fehér csokoládé mellett sokan a negyedik csokoládéfajtának tartják.

A csokoládé több száz természetes vegyületet tartalmaz. Megtalálható benne többek között a koffein és a teobromin, valamint szerotonin, triptofán, feniletilamin, tiramin és magnézium is. Ezek közül több vegyület hozzájárulhat a kellemes közérzet kialakulásához, ezért sokan a csokoládét a „boldogság édességének” is nevezik.

Az első kakaóitalok

A kakaó története több ezer évre nyúlik vissza. Már az ősi közép-amerikai népek is felfedezték, hogy a kakaóbab íze jelentősen megváltozik az erjesztés során. Az öt-tíz napig tartó folyamat alatt csökkent a bab keserűsége, miközben kialakult a csokoládéra jellemző gazdag aroma.

A csokoládé kakaóbabból készül. A kakaófa termései az érés különböző szakaszaiban. Forrás: Medicaster, wikipedia

Az erjesztést követően a kakaóbabokat megszárították, megpörkölték, megtisztították, majd mozsárban összezúzták. Az így kapott masszából golyókat formáltak, amelyekből hideg vízzel habosra kevert italt készítettek. Az italt gyakran chilivel és vaníliával ízesítették. Tápláló, laktató italnak számított, amely fontos szerepet töltött be a mindennapi életben és a vallási szertartásokban is.

A kakaóbabok erjesztése – a csokoládékészítés egyik legfontosabb lépése. Forrás: Irene Scott/AusAID, CC BY 2.0, wikipedia

Egy gyermek kakaóbabot szárít Chuaóban, Venezuelában. Forrás: Electrolito, CC BY-SA 3.0, wikipedia

Amikor a kakaó Európába került, a spanyolok már forró vízzel készítették el az italt, amelyet cukorral, fahéjjal és más fűszerekkel ízesítettek. A mexikói kolostorokban új receptekkel kísérleteztek, és itt kezdték a csokoládét korongok, illetve táblák formájában is elkészíteni, ami jelentősen megkönnyítette a tárolását és a szállítását.

Részlet Rhédey Antalnak A csokoládé című értekezéséből (Pest, 1844; 21. old.) Forrás: Rhédey Antal - archive.org, wikipedia

A csokoládé története

Amerikában az aztékok már jóval az európai hódítók érkezése előtt ismerték és fogyasztották a kakaóból készült italt. Amikor 1519-ben Hernán Cortés spanyol konkvisztádor megérkezett a mai Mexikó területére, Montezuma azték uralkodó xocolātl nevű itallal kínálta.

A kakaó a maják kultúrájában is kiemelkedő szerepet játszott. A kakaóbabot nemcsak fogyasztották, hanem fizetőeszközként is használták, emellett vallási szertartások fontos kelléke volt. A pörkölt és őrölt kakaóbabot vízzel habosra keverték, majd elfogyasztották a kesernyés, fűszeres italt.

A kakaó maja hieroglifája. Forrás: VVVladimir, wikipedia

Miután az aztékok legyőzték a majákat, a hadisarcot gyakran kakaóbabban kellett megfizetni. Az aztékok fahéjjal, vaníliával, ánizzsal és kukoricaliszttel gazdagították a kakaóitalt, amely így jóval lágyabb ízű lett.

A legenda szerint Ketzalkóatl, a Tollas Kígyóisten ajándékozta az embereknek a kakaót és a kukoricát. Távozásakor azt ígérte, hogy egyszer visszatér. Emiatt sokan Hernán Cortést tekintették a visszatérő istennek, amikor megérkezett partjaikhoz.

Cortés magával vitte a kakaót Spanyolországba, ahonnan fokozatosan Európa más országaiba is eljutott. Kezdetben a spanyolok túl keserűnek találták, ezért cukorral, fahéjjal és szerecsendióval tették ízletesebbé.

Ausztriai Anna francia királyné Spanyolországból vitte magával a csokoládét Franciaországba, ahol hamarosan az udvari élet egyik kedvelt italává vált.

1569-ben V. Piusz pápa a csokoládét olyan keserűnek találta, hogy kijelentette: fogyasztása nem számít böjttörésnek.

Angliában a forró csokoládé a XVII. század második felében vált divatossá. Az első londoni Chocolate House már 1657-ben megnyitotta kapuit, és hamar a társasági élet egyik fontos helyszínévé vált.

1687-ben a Francia Akadémia tudományos alapon próbálta meghatározni az ideális csokoládéreceptet.

1728-ban Bristolban nyílt meg az első angol csokoládégyár. A holland Coenraad Johannes van Houten 1828-ban feltalálta a kakaósajtót, amely jelentősen javította a csokoládé minőségét és megalapozta a modern csokoládégyártást.

1847-ben jelent meg az első modern csokoládészelet, míg néhány évtizeddel később megszületett a tejcsokoládé is. A svájci Rodolphe Lindt új gyártási eljárásokat vezetett be, köztük a ma is alkalmazott konsolási eljárást, amelynek köszönhetően a csokoládé sokkal selymesebb, lágyabb állagú lett.

A Fry's Chocolate Cream az egyik első, tömeggyártásban készített töltött csokoládészelet volt. A Fry's cég 1866-ban dobta piacra. Forrás: Bodo, CC BY 2.0, wikipedia

Az egykor uralkodók és előkelőségek italának számító csokoládé ma már a világ egyik legkedveltebb édessége. Legyen szó egy kocka étcsokoládéról, egy forró csokoládéról vagy egy különleges bonbonról, július 7-e kiváló alkalom arra, hogy megünnepeljük ezt az évezredes finomságot.

Forrás:

wikipedia

Felső kép: pixabay (jackmac34)