Kérdések és válaszok. Ebben a kis összefoglalóban megválaszolok 12 kérdést a Valentin-napról, amik talán benned is felmerültek.

1. Mi az a Valentin-nap?

A Valentin-nap (február 14.) világszerte a szeretet, a szerelem és az emberi kapcsolatok ünnepe. Ma leginkább a párkapcsolatokhoz kötjük, de sok országban a barátság, sőt a családi szeretet kifejezése is.

2. (Eredetileg) kit vagy mit ünneplünk Valentin-napon?

Valentin-napon Szent Bálintot (latinul Valentinus) ünnepeljük, pontosabban az ő nevéhez kötődő hagyományokat. Fontos tudni, hogy nem egyetlen, egyértelmű történelmi személyről van szó, hanem több, azonos nevű keresztény vértanúról, akik a 3. században éltek a Római Birodalomban.

3. Ki volt Szent Bálint?

Ez egy nagyon érdekes kérdés, mert valójában a mai napig sem biztos a személye. Még az egyház sem tudja, hogy ki volt Szent Bálint, mégis a mai napig szentként ismerik el őt. Abban a történészek is egyetértenek, hogy több Valentinus nevű keresztény ember (mártír) is élt a 3. században, közülük kettő tisztelete terjedt el Európában: Római Szent Bálint áldozópap és Terni Szent Bálint püspök. Tiszteletük az évszázadok folyamán egybefonódott, alakjukat gyakran összemosták, sőt sokak szerint a két Bálint ugyanaz a személy lehetett.

Egyesek szerint a Rómában élő katolikus Szent Bálint pap és orvos volt, és a szerelmesek, a lelkibetegek és az epilepsziával élők védőszentje. Őt II. Claudius császár ölette meg i.sz. 270 körül, miután titokban fiatalokat házasított meg, hogy így kivonja a férfiakat a katonai szolgálat kötelessége alól. A katonáknak ugyanis az akkori törvények szerint nem lett volna szabad házasságra lépni.

Volt azonban egy másik Szent Bálint is, aki püspök volt az olaszországi Terniben, a 14. században élt és a jegyesek és fiatal házasok védőszentjévé vált Angliában és Franciaországban. Az ő története sem végződött fényesen: Amikor Interamna kormányzójának fia, Abundius elfogadta a keresztény hitet, apja, a pogány Placidus kormányzó elfogatta, megkínoztatta, majd lefejeztette Bálint püspököt.

De hogy még rejtélyesebb legyen a történet, élt még egy Valentin Afrikában, és ő is februárban halt meg, szintén mártírként.

Szent Bálint. Forrás: Ralph Hammann, wikipedia

4. Mi köze Szent Bálintnak a szerelemhez?

Ez az a pont, ahol a történelmi tények és a későbbi legendák összemosódnak.

A legismertebb legenda szerint:

• Claudius császár megtiltotta a fiatal katonák házasságát, Bálint azonban titokban összeadta a szerelmes párokat, ezért letartóztatták és kivégezték.

Fontos hangsúlyozni: Erre nincs közvetlen történelmi bizonyíték, de a középkorban ez a történet nagyon elterjedt, és erősen hozzájárult ahhoz, hogy végül Bálint a szerelmesek védőszentje lett.

5. Mikor és hogyan kapcsolódott össze a Valentin-nap a szerelemmel?

A Valentin-nap romantikus jelentése nem az ókorból ered, hanem jóval későbbről: a középkori Angliában és Franciaországban, a 14–15. században említették először a szerelemmel kapcsolatban. Ekkor terjedt el az a hiedelem, hogy február közepén kezdődik a madarak párválasztási időszaka, és ez szimbolikusan összekapcsolódott az emberi szerelemmel.

Az egyik első írásos említés Geoffrey Chaucer angol költőtől származik (14. század), aki verseiben a Valentin-napot a szerelmesek napjaként említi. Az ő verse egy királyi frigy miatt íródott, amelynek egyeztetése öt hosszú évig tartott. Az esküvőre – amely II. Richárd angol király és Luxemburgi Anna között jött létre – a költő írt egy 699 soros romantikus verset. A költemény középpontjában a madarak állnak, akik februárban párra találnak. A történetben egy nőstény sas, aki nem elégedett udvarlóival, ráveszi az anyatermészetet, hogy adjon neki még egy évet a döntésre. Neki ugyanis nincsen szüksége letelepedésre szabadság nélkül.

6. Mióta ajándékozunk Valentin-napon?

• Kézzel írt szerelmes üzeneteket már a középkorban is küldtek egymásnak.
• Az első nyomtatott Valentin-napi képeslapok a 18–19. században, Angliában jelentek meg.
• A virág, csokoládé és ajándék hagyománya főként a 19. század végén és a 20. században terjedt el, az iparosodással és a tömeggyártással együtt.

Valentin-napi üdvözlő kártya. Forrás: wikipedia

7. Miért pont piros a Valentin-nap színe?

A piros szín a szenvedélyt, szerelmet és érzelmeket szimbolizálja. Már az ókorban is a szívhez és az élethez kötötték.

A szív forma sem anatómiai ábrázolás, hanem szimbolikus jel, amely a középkorban alakult ki, és az érzelmek „központjaként” kezdtek rá tekinteni.

Az érzelmek központja: a szív. Forrás: Herm, pixabay

8. Bálint-nap és Valentin-nap – ugyanaz vagy sem?

• Nyelvileg: igen, összefügg.               

                        - A Valentin név latin eredetű (Valentinus).
                        - Ennek a névnek a magyar megfelelője a Bálint.

Ebből látható, hogy nyelvileg és naptárilag ugyanarról a névnapról beszélünk: február 14.

• Vallási / naptári értelemben a válasz szintén: igen

                        - A katolikus naptárban február 14. Szent Valentin emléknapja volt.
                        - A magyar egyházi és névnaptárakban ez Bálint napként szerepelt.

Fontos apró, de lényeges tény: 1969-ben a katolikus egyház a liturgikus naptárból kivette Szent Valentin ünnepét, mert a történelmi adatok nem voltak elég egyértelműek. Ettől függetlenül a névnap megmaradt, de nem kapcsolódott a szerelemhez, nem járt ajándékozással, nem volt romantikus ünneplés. 

Tehát nyelvi és vallási szempontból a két nap ugyanaz, de kulturálisan már ketté válik a történet.

• Kulturális szempontból: van hagyományos Bálint-nap és van modern Valentin-nap

A hagyományos magyar Bálint-nap sok helyen inkább:

• időjósló napként,
• a tavasz közeledtéhez kötődő megfigyelésekkel élt a köztudatban.

Ez az a Bálint-nap, amire sokan emlékeznek gyerekkorukból.

A modern Valentin-nap:

• nyugati (főként angolszász) kulturális hatás,
• romantikus tartalommal,
• ajándékozással, virággal, szívecskékkel,
• kifejezetten a párkapcsolatokra fókuszálva.

Ez Magyarországon csak a 20. század végén jelent meg, főként az 1990-es évektől.

A Bálint-nap és a Valentin-nap tehát ugyanarra a napra és ugyanarra a névre vezethető vissza, de nem ugyanaz a kulturális tartalmuk.

• Bálint-nap: hagyományos névnap, romantikus tartalom nélkül
• Valentin-nap: modern, importált „szerelmes ünnep”

Ezért érezhetik sokan úgy, hogy „ez nem a mi ünnepünk” – mert tényleg nem volt része a magyar hagyománynak.

9. Miért nem volt régen Valentin-nap Magyarországon?

Röviden: a fentiek leírása miatt, hiszen február 14. Magyarországon hagyományosan Bálint-napként szerepelt a naptárban. A ma ismert Valentin-nap nem része a klasszikus magyar néphagyománynak. A két elnevezés ugyanarra a névre vezethető vissza, kulturális tartalmuk azonban eltér: míg a Bálint-nap egyszerű névnap volt, a romantikus jelentéssel bíró Valentin-nap csak a 20. század végén, nyugati hatásra terjedt el hazánkban.

Forrás: freestocks.org, pexels

10. Csak a párokról szól a Valentin-nap?

Eredetileg nem kizárólag.

Bár ma leginkább a romantikus kapcsolatokhoz kötjük, sok országban:

• barátok,
• családtagok,
• sőt iskolai közösségek is ünneplik.

A modern értelmezés szerint a Valentin-nap a szeretet kimutatásáról szól, nem csak a párkapcsolatokról.

11. Kötelező Valentin-napot ünnepelni?

Nem. A Valentin-nap nem hivatalos ünnep, nincs vallási vagy társadalmi kötelezettsége. Van, akinek fontos, másokat hidegen hagy – mindkettő teljesen rendben van.

12. Mi a Valentin-nap lényege ma?

Ma a Valentin-nap leginkább egy szimbolikus alkalom arra, hogy tudatosan kifejezzük az érzéseinket, akár nagy gesztussal, akár egy egyszerű üzenettel. Nem az ajándék nagysága számít, hanem a figyelem.

Forrás:

Felső kép: Alexas Fotos, pixabay