Édes utazás a nagyvilágban – Afrika 5/2
Himbasha - az etióp édes kenyér
Az etióp karácsony (Genna) akkor érkezik, amikor Európában már véget ért az ünnep: január 7-én. Ez a nap a böjt vége is. A böjt 43 napig tart, ez idő alatt a hívők nem fogyasztanak húst, tejterméket és tojást. A böjt utolsó napján éjfélkor kezdődik a mise. A templomokból harangszó száll, az emberek fehér ruhába öltöznek, és a családok asztalára olyan édesség kerül, ami nélkül nem teljes az ünnep: a Himbasha, más néven Ambasha. A kenyér ugyanúgy a karácsonyhoz tartozik Etiópiában, mint ahogy Európában a bejgli vagy a panettone. Ez a gyönyörű, aranybarnára sült, enyhén édeskés kenyér úgy kerül szétosztásra, ahogy a neve is jelzi. A „himbasha” szó a tigrinya nyelvben azt jelenti, hogy: „megtörni, megosztani”, és valóban, a Himbasha-t nem vágják késsel, hanem kézzel törik meg, majd megosztják a családtagok között, a béke és összetartozás jeleként.
Egy kenyér, amely történetet mesél el
A Himbasha eredete Észak-Etiópia és Eritrea határvidékéig nyúlik vissza, egészen a Tigray-fennsík falvaiba kell visszamennünk az időben. Az ott élő etióp ortodox közösségek őrzik a legrégebbi karácsonyi szokásokat. A hagyomány szerint először vallási ünnepeken és keresztelőkön sütötték a kenyeret, és a közösség tagjai együtt fogyasztották el. Később, amikor a kereszténység mélyen gyökeret vert Etiópiában, a Himbasha a karácsonyi és újévi asztal elmaradhatatlan részévé vált.
Az asszonyok hajnalban kezdik dagasztani a tésztát, és miközben dolgoznak, karácsonyi énekeket dúdolnak. A kenyér tetejére gyakran keresztet vagy napmotívumot rajzolnak, az egyik a hitet, illetve Krisztus születését, a másik a fényt és az új kezdetet, az örök életet szimbolizálja.
A Himbasha-kenyérhez fűződik egy szép, szájhagyomány útján fennmaradt etióp legenda is, amely szerint egykor egy etióp faluban a Himbasha mentette meg a lakókat az éhínségtől. A történet úgy szól, hogy a faluban teljesen kipusztult a termés a nagy esőzések miatt. Egy idős asszony, Woyzero Almaz az utolsó marék lisztjéből kis víz hozzáadásával kenyeret sütött, miközben égi áldásért imádkozott. A kenyér finom illatára odament a falu teljes lakossága, és kértek egy-egy szeletet. Az asszony a kenyeret megosztotta a szomszédaival. Mire a kenyér elfogyott, csoda történt. A folyó kiöntött, és új életet hozott a földekre, amely ismét termékennyé vált. Az emberek úgy vélték, ezt az idős asszony önzetlenségének köszönhették. Ezért lett a Himbasha a megosztás és bőség jelképe.

Etióp asszony kenyeret süt. Forrás: wikimedia commons
A kávéceremónia édes társa
A karácsonyi reggelinél a családtagok a frissen pörkölt, illatos kávét (buna) a Himbasha mellé fogyasztják, amit vajjal kennek meg vagy mézzel locsolják. A kávé és a kenyér együtt az ünnep legmeghittebb pillanatát adja: az összetartozást.
Hagyományos Himbasha recept
Hozzávalók (1 nagy kenyérhez):
- 500 g finomliszt
- 7 g szárított élesztő
- 250 ml langyos tej vagy víz
- 3 ek cukor
- 1 tk só
- 1 tk őrölt kardamom
- ½ tk őrölt szerecsendió (opcionális)
- 50 ml olvasztott vaj vagy olívaolaj
- szezámmag a tetejére (opcionális)
Elkészítés:
- A lisztet, cukrot, sót és fűszereket egy nagy tálban összekeverjük.
- Hozzáadjuk az élesztőt, majd a langyos tejet és az olvasztott vajat.
- Kézzel 8–10 percig dagasztjuk, amíg a tészta rugalmas és sima lesz.
- Letakarva 1 órát kelesztjük meleg helyen.
- A megkelt tésztát enyhén lisztezett felületre tesszük, és kb. 3 cm vastag, kerek kenyérré formáljuk.
- A tetejét egy kés segítségével díszítjük: vagy keresztet, vagy csillagot, esetleg nap alakot rajzolunk rá.
- 180 °C-on 25–30 percig sütjük, amíg aranybarna lesz.
- Elkészülés után konyharuhába tekerjük, hogy puha maradjon.
Tipp: egy kis mézzel és vajjal tálalva mennyei.

Himbasha kenyér. Forrás: wikimedia commons
Érdekességek és hagyományok
- A Himbasha nemcsak karácsonykor, hanem esküvőkön és keresztelőkön is az asztal dísze.
- Egyes vidékeken rozmaringágat rejtenek a tésztába; ez a szerencse és béke jelképe.
- Ha valaki késsel vágja a Himbashát, azzal megsérti a hagyományt: a kenyér „lelke” csak akkor marad ép, ha kézzel törik.
- A kenyér közös megtörése az ünnepi köszöntés része, akárcsak a bor vagy a kávé kínálása.
- A kereszt alakú minta Jézus születésére utal, de napmotívumként a fényt és reményt is szimbolizálja.
Történelmi érdekességek
- Etiópia egyike a világ legősibb keresztény nemzeteinek. A kereszténység itt a 4. században, az Akszúmi Királyság idején gyökeresedett meg, amikor Ezana király felvette a keresztény hitet. Ekkor alakultak ki az első vallási ünnepekhez kapcsolódó étkezési hagyományok is, köztük a karácsonyi kenyér sütése.
- A kenyér formája és mintázata szintén Akszum városából ered, ahol a Napisten és a keresztény hit jelképei sajátos módon fonódtak össze. A korai keresztény időkben a kenyér tetejére spirál- és csillagmintákat rajzoltak, hogy kifejezzék a hit és az idő örök körforgását.
- Egyes néprajzkutatók szerint a Himbasha az eucharisztikus kenyér korai, népi változata is lehetett: a vallási szertartásokon kívül, otthoni közösségi szertartásokhoz sütötték.
- A kenyérhez kapcsolódó énekek, amelyeket az asszonyok dagasztás közben énekelnek, az etióp liturgia régi himnuszaiból származnak. Ezek a „mezmur”-ok (vallási énekek) ma is hallhatók vidéki templomokban a karácsony előtti időszakban.
Csatlakozz hozzánk FACEBOOK-on is, ahol megtalálod az összes karácsonyi sütemény receptjét!
Forrás:
A himbasha receptjét az MI segített felkutatni.
Felső kép: Temesgen Woldezion, CC BY-SA 2.5, wikipedia
ÜnnepekVilága cikkajánló