Január 6. Vízkereszt ünnepe

Kategória:
Vallások ünnepe, Kereszténység

Január 6. Vízkereszt ünnepe

Január 6-a különleges helyet foglal el a keresztény naptárban: ez Vízkereszt, más néven Urunk megjelenésének ünnepe. Bár a mai rohanó világban sokak számára a karácsony már december 24–25-én véget ér, az egyházi hagyomány szerint a karácsonyi ünnepkör valójában egészen Vízkeresztig tart. Sőt, egyes országokban és régebbi liturgikus gyakorlatokban a karácsony szellemi időszaka csak Gyertyaszentelő Boldogasszony napján, február 2-án zárul le véglegesen.

Vízkereszt így egyszerre a karácsonyi ünnepkör lezárása és az új esztendő első jelentős egyházi ünnepe. Tartalmában több eseményt is magába foglal: Jézus megjelenését a világ előtt, a napkeleti bölcsek hódolatát, valamint Jézus megkeresztelkedését a Jordán folyóban.

Titokzatos utazók

Vízkereszthez leginkább a háromkirályok – Gáspár, Menyhért és Boldizsár – története kapcsolódik. A Máté evangéliumában szereplő elbeszélés szerint ők napkeleti bölcsek voltak, akik a csillagok járását figyelve indultak útnak, és egy különleges égi jel, a betlehemi csillag vezette el őket Betlehembe, a megszületett Megváltóhoz.

A háromkirályok látogatása a kis Jézusnál. Forrás: Edward Burne-Jones, közkincs, wikipedia

Ajándékaik – arany, tömjén és mirha – nem pusztán értékes kincsek voltak, hanem mély szimbolikus jelentést hordoztak:

az arany Jézus királyi méltóságát fejezte ki,
a tömjén isteni voltára utalt,
a mirha pedig előre jelezte emberi szenvedését és halálát.

Érdekesség, hogy a Biblia sehol nem nevezi őket királyoknak, és a számukat sem rögzíti. A „három” szám a hagyományban az ajándékok számából alakult ki, míg a királyi rangot a középkori értelmezések és legendák kapcsolták hozzájuk. A későbbi keresztény ikonográfiában gyakran három különböző földrészt is jelképeznek: Európát, Ázsiát és Afrikát, ezzel is hangsúlyozva, hogy Krisztus az egész világ Megváltója.

A háromkirályok ajándékot adnak a kis Jézusnak. El Greco (1568, Soumaya Múzeum, Mexico City) Forrás: wikipedia

A víz megszentelése – az ünnep nevének eredete

A Vízkereszt elnevezés a vízhez és a kereszteléshez kötődik. A keleti keresztény egyházak ezen a napon Jézus megkeresztelkedésére emlékeznek, amikor Keresztelő Szent János a Jordán folyóban megkeresztelte őt. Ez az esemény Jézus nyilvános működésének kezdetét jelenti, és egyben az isteni kinyilatkoztatás egyik fontos pillanata is.

A víz megszentelése kiemelt szerepet kap ezen a napon. A hagyomány szerint a pap szenteltvizet áld meg, amelyet az év során gyógyító, tisztító és védelmező erővel ruháztak fel. Sok helyen a mai napig él az a szokás, hogy a pap házszentelést végez: szenteltvízzel meghinti az otthonokat, áldást kérve a családokra.

Ilyenkor a bejárati ajtó fölé vagy mellé krétával felírják az évszámot és a háromkirályok kezdőbetűit, például:

20 + C + M + B + 25

(A háromkirályok angol nevei a következők: Gáspár = Caspar; Menyhért = Melchior; Boldizsár = Balthazar.) A betűk jelentése azonban nem csupán a királyok neveire utal, hanem a latin mondatra: Christus Mansionem Benedicat – vagyis „Krisztus áldja meg e házat”.

A püspök áldást ad. Forrás: Maggas, CC BY 3.0, wikipedia

Népi hagyományok és időjóslás

Magyarországon a Vízkereszthez számos népszokás kapcsolódik. A legismertebb ezek közül a karácsonyfa lebontása, amely jelképesen is búcsút jelent a karácsonyi ünnepektől és a meghitt téli időszaktól.

Régebben elterjedt volt a háromkirály-járás szokása is. Ilyenkor gyerekek vagy fiatal legények királyoknak öltözve járták végig a falut, énekeltek, verses köszöntőket mondtak, és Jézus születésének hírét vitték házról házra. A vendéglátók almával, dióval, süteménnyel vagy aprópénzzel jutalmazták őket.

A gyerekek királyoknak öltöztek. Forrás: Wasily, közkincs, wikipedia

Vízkereszt egyben időjárásjósló napnak is számított. A népi megfigyelések szerint:

„Ha Vízkereszt vizet ereszt, hosszú tél lesz”,
ha hideg, fagyos az idő, akkor jó termést reméltek az évre.

Az ilyen jóslatok különösen fontosak voltak a paraszti társadalomban, ahol az időjárás alakulása közvetlenül befolyásolta a megélhetést.

Európai és nemzetközi hagyományok

A Vízkereszt Európa-szerte és a világ számos pontján kiemelt ünnep. Spanyolországban például a háromkirályok érkezése sokszor nagyobb esemény, mint maga a karácsony. Január 5-én látványos felvonulásokat – Cabalgata de Reyes – rendeznek, ahol a királyok édességet szórnak a gyerekeknek, január 6-án pedig ajándékokat hagynak a cipőkben.

Franciaországban és Olaszországban a hagyományos sütemények mellett az úgynevezett „háromkirályok tortáját” is elkészítik. A francia galette des rois és az olasz torta della Befana belsejébe egy apró figurát rejtenek. Aki megtalálja a szeletében, az lesz az ünnep „királya”, és gyakran egy papírkoronát is kap.

A háromkirályok torta fontos része az ünnepnek. Forrás: Infrogmation of New Orleans, CC BY-SA 3.0, wikipedia

A Vízkereszt gazdag jelentéstartalmú ünnep: egyszerre őriz bibliai eseményeket, egyházi szertartásokat és sok évszázados népi hagyományokat. Lezárja a karácsonyi időszakot, ugyanakkor áldással indítja az új esztendőt.

Ezen a napon Jézus megjelenésére emlékezünk – legyen szó a napkeleti bölcsek hódolatáról vagy a Jordán vizében történt megkeresztelkedéséről. Nem véletlen, hogy a Vízkeresztet az emberek évszázadokon át különös tisztelettel övezték, és sok helyen ma is élő hagyományként tartják számon.