Mint ahogy a néhány napja megjelent írásomban említettem, két Európa nap van, az egyik az Európa Tanács ünnepe (május 5.), de az Európai Uniónak is van egy saját Európa-napja, amit május 9-én tartanak. Összefoglalva az előzőeket:

• május 5. – az értékek és alapelvek Európája
• május 9. – az együttműködésből kinőtt politikai-gazdasági Európa

Mai írásomban a május 9-ei Európa-napról esik szó, kitérve egy kicsit a május 5-eire is, de előtte egy kis emlékeztető: Az Európa-napot először az Európa Tanács ismerte el 1964-ben. Az Európai Közösségek (ez az Európai Unió jogelőd szervezete) később, 1985-ben, az 1950-es Schuman-nyilatkozatra emlékezve kezdte el megrendezni a saját Európa-napját, amit néha Schuman-napként vagy az Egyesült Európa napjaként emlegetnek. Ekkor fogalmazta meg Robert Schuman azt az elképzelést, amely a mai EU alapjául szolgált: az országok gazdasági összefonódása révén lehetetlenné tenni a háborút. Ez az 1950-ben elhangzott nyilatkozat az európai integráció alapköve lett. Mindkét napot az európai zászló kitűzésével ünneplik. Különböző online és helyszíni tevékenységek sokaságával tartják az EU tagállamaiban, valamint az uniós intézmények székhelyén, Brüsszelben, Luxemburgban és Strasbourghban. 

Európai zászló. Forrás: Verdy p, wikipedia

A történet kicsit bővebben: 1949-50 táján, a második világháború után kritikussá váló francia–német kapcsolatok megoldására Jean Monnet (közismert nevén Európa atyja) egy, a szén- és acéltermelést szabályozó hatóság tervével áll elő. A korábban a béke megőrzése érdekében felállított nemzetközi szervezetek közül egy sem küszöbölte ki azt az alapvető hibát, hogy a hatalom több különböző állam kezében van. Egyedül a Schuman-terv – Monnet elképzelése ezt a nevet kapta, miután Robert Schuman francia külügyminiszter lett a terv politikai felelőse – mert új megoldásokhoz nyúlni. 

Schuman híres bejelentésében azt javasolta, hogy Franciaország és Németország kezdjen tárgyalásokat szén- és acélpiacuk egyesítéséről. A szövetséget egy független Főhatóság irányítaná, amelyet széles körű cselekvési joggal ruháznának fel. Bármelyik demokratikus ország, amely elfogadja ezeket az alapelveket, a közösség tagjává válhat.

Ez a megközelítés egyszerű megoldást ajánlott egy sor problémára. A szén és acél – a háború teste-lelke – közös felügyelet alá helyezése egyértelműen kifejezte a béke iránti vágyat, és lehetővé tette a közös fejlődést, de nem egymást elnyomva, hanem nemes versengésben. Monnet és Schuman versenyt akart, de egyenlő esélyekkel, mintha csak a teljes ipar egy országon belül lenne. Az egész terv a teljes egyenlőségre épült. A Ruhr- és a Saar-vidék többé nem okozhatott gondot. A közös jövő érdekében azonban szükség volt egy közös és valóban cselekvőképes irányító szerv létrehozására. A részvétel alapvető feltétele tehát az volt, hogy el kellett fogadni egy valós hatalommal rendelkező Főhatóság elvét.

A Schuman-terv egy másik előnye az volt, hogy egy szűk területre koncentrált. Alapgondolata nem volt újdonság, a bejelentés mégis bombaként robbant. A francia kormány hirtelen megtérése mindenkit meglepetésként ért. Az igazi újdonság azonban az volt, hogy a Schuman-terv szakított a múlttal és felvállalta saját merész döntéseit. Régi tabukat támadott meg, de épp ez adta meg a terv mozgósító erejét. Népszerű volt az emberek körében.

A Schuman-terv partnerséget kínált Németországnak egy közös cél érdekében. Adenauer korábban kifejtette, hogy Németország kész közreműködni az új Európa megteremtésében, de egyenrangú félként, nem szolgaként. Most bebizonyíthatta, hogy nem lódított. A terv lehetőséget adott Németországnak arra, hogy kibéküljön Franciaországgal és beilleszkedjen a nyugati államok közösségébe.

Robert Schuman. Forrás: wikipedia

A május 9-ei Európa-nap már nemcsak az elvek megjelenítésére épít, hanem a konkrét együttműködés is kirajzolódik benne: gazdaság, politika, közös intézmények.

Ha úgy tetszik:

• május 5. = az alap, az iránytű
• május 9. = az út, amelyen elindultunk

Ha május 5. az alapokról szól, akkor május 9. már a megvalósulásról. A korábban lefektetett elvek testet öltenek a gyakorlatban. Robert Schuman beszéde sorsfordító volt, hiszen egy merész javaslattal állt elő: Európa országai osszák meg egymással a szén- és acéltermelésüket. Ez egy radikális gondolat volt.

A szén és az acél a hadipar alapjai voltak. Ha ezek közös ellenőrzés alá kerülnek, akkor a háború nemcsak elképzelhetetlenné, hanem gyakorlatilag kivitelezhetetlenné válik. Ez volt a terv lényege: nem tiltani a konfliktust, hanem értelmetlenné tenni. Ez a gondolat indította el azt a folyamatot, amelyből később megszületett az Európai Unió.

Május 9. tehát konkrét lépések sorozata. Egy olyan Európa képe, amely nemcsak közös értékekben hisz, hanem közös rendszereket is épít.

A két dátum – május 5 és május 9 – együtt ad teljes képet. Az egyik nélkül a másik könnyen üres maradna. Értékek nélkül az együttműködés céltalanná válik, együttműködés nélkül pedig az értékek maradnak puszta szavak. Ha május 5. arra kérdez rá, miben hiszünk, akkor május 9. arra, hogy mit kezdünk ezzel a hittel. Mert Európa nemcsak egy eszme, hanem egy folyamatosan formálódó közös vállalkozás.

Forrás: 

wikipedia

Felső kép: Európai Unió, 2026, CC BY 4.0, wikipedia