A világ legnagyobb karneváljai

A világ legnagyobb karneváljai


Melyek a világ legnépszerűbb, leglátványosabb és legnagyobb karneváljai?


1. Riói karnevál, Brazília

A fotó forrása: 123rf


A Riói karnevál nagy múltra tekint vissza, de jelenlegi formájában 1928 óta rendezik meg. Minden idők leghíresebb karneválja, annak ellenére, hogy a karneválok őshazája Itália.

A riói karnevál portugál őse az Entrudo. Ennek résztvevői eredetileg szagos vízzel (kölnivíz), vizes porral, záptojással vagy citromhéjjal dobálták egymást nagy vigadozás közepette. 1855-ben létrehozták a „fiatalok karneváli baráti társaságát”. Ők zeneszóval, színes kosztümökbe öltözött résztvevőkkel szervezett felvonulásokat a „cidade maravilhosát” csinálták meg. Lényegében ma is ezek a társaságok rendezik a karneválokat egész éven át.

A farsangi szezon alatt Rio de Janeiro néhány napra a világ fővárosává válik. Ekkor rendezik meg ugyanis a riói karnevált. A parádén a látványos jelmezek mellett a szamba is főszerepet kap, hiszen ilyenkor mérik össze tudásukat a legjobb szambaiskolák táncosai a brazil farsang főutcáján, a több mint másfél kilométeres Sambadronon.

A szambaversenyre benevezett táncosok a karnevál előtt több hónappal kezdik a felkészülést. A karneválra mintegy háromszázezer turista érkezik rendszeresen, akik a drága jegyeket is csak hatalmas "harcok" árán tudják megszerezni.

 

2. Notting Hill-i karnevál, Egyesült Királyság

A fotó forrása: Kalexander2010 / Wikipedia


Európa legnépszerűbb karibi fesztiválját, a Notting Hill-i karnevált minden év augusztusában Nyugat-London Notting Hill negyedében tartják. A kétnapos eseményt a Karib-térségből származó londoniak szervezik, központi eseménye a zenés-táncos felvonulás. A karnevál évente akár másfél millió látogatót vonz Notting Hill elegáns utcáira.

A londoni karnevál 1959 januárjára nyúlik vissza. A háború után Londonba települő fekete karibi tömegek és a fehér londoniak közti feszültségek enyhítését célozta. Hatalmas siker lett, pedig még beltérben, a St. Pancras-i városházán tartották. 1965-ben áttették augusztusra és kivitték az utcára. Ekkortájt még nem elsősorban fekete, hanem inkább helyi eseménynek számított, amin körülbelül 1000 ember vett részt.

1976-ra aztán határozottan karibi színezetet kapott a karnevál és mintegy 150 000 embert vonzott, de az eseményeket beárnyékolta, hogy a társadalmi igazságtalanságoktól és a rendőrség túlkapásaitól szenvedő karibi fekete fiatalok összecsaptak a rendőrökkel. Felmerült a karnevál betiltása is, de aztán kedvezőbben alakultak a történések, többek közt Károly walesi herceg – azóta Károly király – is kiállt az ügy mellett.

Az elmúlt években nagyobb botrányoktól mentesen zajlott a karnevál, amelyet a kulturális sokszínűség ünnepének tartanak a helyiek, még ha főleg a karibi és a riói kultúra uralja. Ugyanakkor felmerültek biztonsági kérdések is, tudniillik ennyi embert nehéz irányítani a szűk utcákon, egy viszonylag kis területen. Lehetséges új helyszínként felmerült a közeli Hyde Park is.

A Notting Hill Karnevál természetesen hatalmas üzlet, egy tanulmány szerint a 2002-es fesztivál 93 millió fonttal vitte előre az Egyesült Királyság gazdaságát.

 

3. Oruro-i karnevál, Bolívia

A fotó forrása: Consuelo Labra / wikipedia


A hamvazószerda előtti szombaton rendezik meg a világ egyik legfergetegesebb karneválját Oruro városában, amely egy 10 napig tartó rendezvény és főattrakciója az entrada. A ceremónia ideje alatt a táncosok egy négy kilométeres utat járnak be a bányászvárosban és az utat húsz órán keresztül, megállás nélkül újrajárják.

A karnevál gyökerei még jóval a spanyol hódítás előtti időkre vezethető vissza, de a 17. században a spanyolok betiltották az ősi rituálékat. Így történhetett, hogy a fesztivál pogány elemei fokozatosan összekeveredtek a kereszténység jelképeivel. A hatalmas felvonulás során bebizonyosodik, hogy a jó diadalmaskodik a gonosz felett.

A karneválra minden évben több mint 28 000 táncos és 10 000 zenész látogat el. A résztvevőket aztán 50 különböző csoportra osztják, így táncolják végig az entradat.

 

4. Binche karnevál, Belgium

Itt még nem viselik a strucctollat. A fotó forrása: Jean-Michel Reghem / Wikipedia


A Binche karnevál Belgium egyik legrégebbi karneválja. Az UNESCO 2003-ban az emberiség szóbeli és szellemi örökségének remekeként ismerte el. Binche rendelkezik a legrégibb farsangi hagyományokkal, karneváli múzeumot is berendeztek és húshagyó kedden egy napra az egész ország figyelme az itteni vigasságra irányul.

A karnevál legismertebb figurái a Gilles-ek, akik olyanok, mint a farsangi bohócok, és igen látványosan néznek ki: először símaszk-szerű sisakban, (mint a fenti képen látható), majd strucctollakkal díszített kalapokban jelennek meg, (lenti kép), ezeket a kalapokat kizárólag húshagyó kedden szabad viselni. Arcukat fehér viaszmaszk fedi, ingük alá pedig szalmát tömnek, hogy púposnak tűnjenek. A Gilles-ek – akik kb. 1080-an lehetnek, 12 társaságban – 26 különböző hagyományos farsangi dallamot szólaltatnak meg olyan eszközök segítségével, mint például rézből, vagy dobozokból készült dobok. Pergő dobszóval verik fel az egész várost farsang utolsó napján, vagyis húshagyó kedden.


Strucctollal díszítve. A fotó forrása: Jean-Paul GRANDMONT / wikipedia


A 12 társaság tagjai, kiegészülve más jellegzetes figurákkal, mint például parasztok, Pierrot-k, Harlekinek, betérnek minden útjukba eső kocsmába, ahol esznek, sört és pezsgőt isznak, ügyelve arra, hogy a szokásoknak, hagyományoknak megfelelően ne részegedjenek le.

Egy órakor a főtérre vonul a társaság, ahol a vezetők kitüntetést kapnak a polgármestertől, majd a bőséges ebéd után kezdődik az igazi mulatság. Ekkor kerül kalapjukra a strucctoll és leveszik a maszkot. Fonott kosárban narancsot visznek, így járják a várost. Ezekkel a narancsokkal dobálják meg az utakon bámészkodókat, akik vidáman dobálják vissza azokat a bohócokra, míg végül a főtér egy hatalmas, hajnalig tartó utcabállá alakul.

 

5. Santa Cruz de Tenerife-i karnevál

Karneváli királynő 2001-ben, a fotó forrása: TDT / wikipedia


A Santa Cruz de Tenerife-i karnevált minden év februárjában tartják Santa Cruz de Tenerifén, a Kanári-szigetek legnagyobb szigetének fővárosában, és a világ minden részéből vonz látogatókat.

Ezt tekintik a világ második legnépszerűbb, nemzetközileg ismert karneváljának, a brazíliai Rio de Janeiroban tartott karnevál után. Santa Cruz de Tenerife többek között emiatt is testvérvárosa Rio de Janeironak.

1980-ban Spanyolország Turisztikai Minisztériuma a karnevált Nemzetközi Turisztikai Rendezvénnyé nyilvánította. A karnevál a világörökség részévé kíván válni, mivel az UNESCO általi világörökséggé nyilvánítása nemzetközi promóciót jelentene a karneválnak. 1987-ben Celia Cruz énekes meglátogatta a Carnival Chicharrerot a Billo's Caracas Boys együttessel, a koncerten 250 000 ember vett részt, és ezért a Guinness Rekordok Könyve a legnagyobb, szabadtéren tartott koncertként jegyezte fel.

A rendezvények Santa Cruz de Tenerife utcáin a karnevál előtti pénteken kezdődnek egy nyitó felvonulással, amely több ezer jelmezes ember felvonulásával éjszaka éri el csúcspontját és kora reggelig tart. Az ünnepség éjszakánként folytatódik hamvazószerdáig. Santa Cruz de Tenerife lakói ezen a napon ünneplik az Entierro de la sardina-t (A szardínia temetését), és ezzel az eseménnyel a karnevál hivatalosan véget ér. Viszont az ünnepség a következő hétvégén újraindul, amelyet a piñata hétvégéjének neveznek.

A fesztivál két részből áll: a hivatalos karneválból és az utcákon zajló karneválból, amelyeken murgák, comparsák rondallák és más zenekarok játszanak. Az utcai karnevál kevésbé szervezett, és az utcán ünneplő emberekből áll. Több ezer ember megy mindennap az utcákra, és a legtöbben a karneváli hagyományoknak megfelelően jelmezt viselnek.

 

6. Kölni karnevál

A fotó forrása: Neva Micheva / wikipedia


A kölni karnevált minden évben Németországban, Köln városában rendezik meg. A Rajna parti népünnepély első napja a „nők farsangja”: ekkor ugyanis a hölgyek egész nap karneváli jelmezbe öltöznek. Innentől kezdve egészen hamvazószerdáig éjjel-nappal tart az ünneplés az utcákon, tereken és a kocsmákban egyaránt. Rangra s korra való tekintet nélkül szinte mindenki jól megválogatott jelmezbe bújik – legrosszabb esetben felvesz egy jelzésértékű, bohókás kalapot. Maskarába bújnak a konszolidált idős párok és a fiatalok is; még a csöppnyi gyerekeket is beöltöztetik. Ez a világ egyik legnagyobb hagyományőrző ünnepélye, amelyet a helybéliek ötödik évszaknak neveznek.

Nagy felhajtás közepette megválasztják a karnevál három fő figuráját, a karnevál hercegét, szüzét (aki valójában egy női maskarába bújtatott férfi) és parasztját. A herceg ünnepélyes keretek között átveszi a polgármestertől a város kulcsát, s innentől kezdve felbolydul a város. A karnevált minden évben ők nyitják meg a régi piacon, az ún. Altmarkton. Az ünnep csúcspontját a Rózsák hétfője, Rosenmontag jelenti. Több mint egymillió ember kíséri szemmel a parádés felvonulást, ami a Chlodwigplatztól, a belvároson áthaladó útvonalon, egészen a Mohrenstraßéig tart. A felvonuló „karneváli vonatot” (Karnevalszug) különböző beöltözött egyesületek, iskolák, zenekarok, tánccsoportok alkotják. Menetelés közben csokoládét, cukorkát és apróbb ajándékokat szórnak a nézelődők közé, miközben a tömeg skandálja, hogy „Kamelle, Kamelle!” (= édesség). Ilyenkor a városban egyaránt megnő a német és a külföldi turisták száma, és sokan iszogatnak is. Érdekes látványt nyújt a nyakba akasztható söröspohártartó. Ezen a napon legkésőbb déltől csaknem minden üzlet zárva tart.

 

7. New Orleans-i karnevál

A fotó forrása: Infrogmation / wikipedia


A New Orleans-i karnevál a legrégebbi ismert karnevál az Amerikai Egyesült Államokban. A New Orleans-i karnevált „Mardi Gras”-nak is nevezik. Az USA Louisiana államában lévő, a franciák által alapított ipari központ, kikötőváros, tíz felsőfokú oktatási központtal, szép épületekkel rendelkezik. Itt egy igazi turisztikai negyed alakult ki szállodákkal, éttermekkel, ahol a világhírű „kreol konyha” és a zenei hagyományok őshazája található meg.

Dixielandben rendezik húshagyó kedden a világhírű karnevált. Ezt a latinos, könnyed zenére és a vidámságra hajlamos itteni lakosság készíti elő. Évente százezrek vonulnak fel a Canal Streeten néhány órás önfeledt ünneplésre. Ugyanis éjfélkor véget ér a bolondozás és a móka. Nem mindenkinek sikerül szállodai helyét lefoglalnia, de vannak tízezrek, akiknek enélkül is megéri a nagy élmény miatt odautazni és a helyiekkel együtt szórakozni.

A rióihoz hasonló látványosságot jelent az Amerikai Egyesült Államokban a New Orleans-i Mardi Gras felvonulás, amelyet hagyományosan a város francia negyedében tartanak. Az eseményre évente közel egymillió ember látogat el.

A Mardi Gras idején a félig – vagy teljesen – meztelen testek valaha nagy felháborodást keltő látványa ma már szinte közhelynek számít a francia negyed kártyavetőktől és tenyérjósoktól egész évben zsúfolt utcáin. A mind nagyobb költségeket fölemésztő karnevál legfőbb pénzforrását a szerencsejátékok, a lottó és a bingó jelentik.

 

8. Velencei karnevál

A fotó forrása: Shesmax / wikipedia

 

A velencei karnevál világszerte ismert, ősi hagyományokra épül, a gondolák és a lagúnák városában. Hamvazószerda előtt két héttel kezdődik, és hamvazószerda előtti napon, húshagyókedden ér véget.

Ezen a napon a város apraja-nagyja csónakra, bárkára, tutajokra száll és egész nap, illetve éjszaka ott tartózkodik. Mindenki a vízen ebédel és vacsorázik, állandó zeneszó kísérete mellett. A szórakozás minden formája előfordul, a tűzijátékokat is beleértve. A hajnalt is a vízen kell megérni, mert a hagyomány szerint aki a „redentore hajnalán” az Adria vizével vetett magára keresztet, az egész évre mentesül a betegségektől.

Dél-Európában a farsang az év egyik legnagyobb ünnepe volt, olyan kivételes időszak, amikor viszonylag büntetlenül, nyíltan is ki lehetett mondani dolgokat. A farsangi időszak januárban kezdődött és a nagyböjthöz közeledve nőttön nőtt az izgalom. Rendszerint a városközpontban, szabad ég alatt rendezték, Velencében a Szent Márk téren. Hatalmas színjátékhoz volt hasonló, ahol az utcák alkották a színteret, a városlakók voltak a színészek, s egyben a nézők is. A közönség az erkélyekről nézhette az eseményeket. Nem volt éles határ a színészek és a nézők között. A bámészkodó hölgyek például az erkélyekről tojással dobálhatták meg a felvonulókat, az álarcosoknak pedig gyakran megengedték, hogy magánházakba büntetlenül berontsanak. A húshagyókeddi ünnepségek eredetileg parádés felvonulással kezdődtek, melyet virágkoszorúba öltöztetett ökrök vezettek. Amikor a felvonuló tömeg elérte a Szent Márk teret, az ökröket a dózse szeme láttára egy széles pengéjű kard egyetlen csapásával lefejezték.

A velencei karnevál sok részletet megőrzött a múltból: a dózse és vendégei az erkélyről üdvözlik a népet. Megszólalnak a harsonák és az ég hirtelen tele lesz menekülő színekkel, léggömbök százai repülnek, imbolyognak a magasban, mintha Velence is szállni készülne. A Campanile tornyából a Dózsepalota egyik oszlopához erősített drótkötélen lassan csúszik lefelé a papírral bevont gipszgalamb. Az emberek kiáltoznak, „Viva Venezia! Ciao Venezia!”, a Colombina pedig a magasban kinyitja a hasát, és hullani kezdenek a szalagok és a konfettik. A „kis galamb röpte” a hajdani karneválok egy momentumára emlékeztet: akkoriban egy fiatal kötéltáncos haladt át a téren a harangtorony és a Palazzo Ducale Foscari Loggiája között kifeszített kötélen. Ezzel szemben az ünnepségsorozat végén – húshagyókedd éjjelén – szintén a Szent Márk téren az egybegyűltek levették maszkjaikat, és kórusban búcsúztak, azt kiáltozva: „Elmegy! Elmegy! Elmegy!” Húshagyókedd a karnevál utolsó napja és egyben a csúcsnapja is. Az utolsó napon búcsúznak el a Karnevál Hercegétől, és ahogy az első napon mindent odaadtak neki, ekkor mindent elvesznek tőle. Hogy elűzzék a tél rossz szellemét, s hogy valójában véget érjen a mulatozás, szimbolikusan megölik a karnevált. A Karnevál Hercege élt, evett, ivott, tobzódott, kiszórakozta magát kellőképpen, de ekkor stílusosan búcsút vesznek tőle. Elkísérik utolsó útjára, és megsiratják. Az álarcosok kendőkkel törölgetik a szemüket, hogy kifejezzék szomorúságukat. Még bíróság elé is cipelik, rákennek minden rosszat, ami a városban történt, kiszabják rá a büntetést, majd a nép elkíséri a máglyához. A máglyánál az élő alak helyet cserél egy felöltöztetett szalmabábuval, amit aztán tűzre vetnek. A nép zokogást mímel, majd visonganak, és a seprűjükkel ütik a földet. A szalmabábu képében az önmagukban rejlő rossztól is búcsút vesznek. A karnevál egyik fontos eleme a tűz. A megtisztulást jelképezi, tűzre teszik a rosszat, és mindenki megszabadul a bűntől. Ezzel a pillanattal a természet végre kilép a télből, és visszatér az élethez.

 

Forrás:

unesco.org

wikipedia

Felső kép: pixabay

Tetszett a cikk?

 

Magazin cikkajánló

További cikkek »