Az 1848-as magyar forradalmat fiatal értelmiségiek indították el. Őket nevezi a történelem márciusi ifjaknak. (Márciusi ifjaknak tágabb értelemben az 1848–49-es forradalom és szabadságharc közvetlen előkészítésében, valamint az 1848. március 15-i eseményekben részt vett, harminc évnél fiatalabb személyeket, a radikális forradalmi szellem irodalmi képviselőit nevezi az irodalomtörténet, szűkebb értelemben Petőfi baráti körét, a magyar vidék céljaikkal rokonszenvező irodalmárait, a márciusi forradalom ifjú szónokait, a Márciusi Klub, majd az Egyenlőségi Társulat fiatal tagjait, a Marczius Tizenötödike és más radikális lapok politizáló írógárdáját - írja a wikipedia.) Ez a csoport elsősorban írókból, költőkből, diákokból és joghallgatókból állt, akik lelkesedéssel és bátorsággal álltak ki a szabadság eszméje mellett. A találkozóhelyük a pesti Pilvax kávéház volt, amely a reformgondolkodás egyik központjává vált.

A pesti Pilvax kávéház, ahol 1848. március 15-én találkoztak a márciusi ifjak. Preiszler József korabeli színezett tollrajza. 

Ők voltak a márciusi ifjak

• Ágai Adolf
• Bérczy Károly
• Bozzai Pál
• Bulyovszky Gyula
• Degré Alajos
• Dobsa Lajos
• Emődy Dániel
• Szathmáryné Farkas Lujza
• Gaal Ernő
• Hamary Dániel
• Hatala Péter
• Hermann Rosenfield
• Irányi Dániel
• Irinyi József
• Jókai Mór
• Kléh István
• Koplánszki Károly
• Korányi Frigyes
• Lehotzky Pál
• Nyáry Albert
• Oroszhegyi Józsa
• Pálfy Albert
• Petőfi Sándor
• Sebő Antal
• Sükei Károly
• Szathmáry Pál
• Szegfi Mór
• Szikra Ferenc
• Telepy Károly
• Vajda János
• Vasvári Pál
• Vidats János

Ők voltak azok, akik megszervezték a március 15-i eseményeket, megfogalmazták a 12 pontot, és mozgósították a pesti lakosságot. Az alábbi képeken néhány márciusi ifjat láthatsz.

Jókai Mór. Forrás: wikipedia

Irinyi József. Forrás: wikipedia

Vasvári Pál. Forrás: wikipedia

Petőfi Sándor. Forrás: wikipedia

Hogyan indult a forradalom? 

1848. március 14-én este Jókai Mór Petőfivel közös szállásán tartózkodott, amikor befutott az esti hajóval a hír, hogy Bécsben kitört a forradalom. Így írt március 15. reggeléről: „Másnap reggel négyen jöttünk össze, a kitűzött találkozó helyen: Petőfi, Vasvári, Bulyovszky és én; de többi társaink Degré, Bozzai, Vajda János, Sükey, Pálffy Albert, Emődy, Oroszhegyi, Dobsa a Pilvax-kávéházban vártak reánk, az úgynevezett „közvélemény asztalánál”.”  Az ifjú magyar értelmiségi fiatalok lelkesedve hallgatták, amikor Jókai felolvasta a 12 pontot, Petőfi pedig elszavalta új költeményét, a Nemzeti dalt. Az eskü szavaitól lelkesedve, Petőfi, Jókai, Bulyovszky Gyula, Sebő Antal, Gaál Ernő és Hamary Dániel vezetése alatt – ez utóbbinak előadása szerint – először a pesti egyetem joghallgatóihoz indultak, ahol lehivták a diákokat az egyetem udvarára. Petőfi egy székre állva, ott szavalta el először nyilvánosan a Nemzeti dalt, és az abban elhangzó eskü szavait a tömeg fokozódó lelkesedéssel ismételte, hasonlóan, mint amikor Jókai felolvasta a követeléseket tartalmazó tizenkét pontot. A jelenet megismétlődött a Hatvani- és Újvilág-utca sarkán levő orvosi kar udvarán is. A pesti vásárra gyülekező nép a járókelőkkel együtt néhány ezer főre növekedett. Az ifjúság ezután Landerer és Heckenast nyomdája elé vonult, ahol cenzori engedély nélkül kinyomtatták a Nemzeti dalt és a 12 pontot, ekkor született meg a magyar sajtószabadság. Petőfi ezt írta később a naplójában az eseményről: „Ma született a magyar szabadság, mert ma esett le a sajtórul a bilincs ... Vagy van olyan együgyű, ki azt képzelje, hogy szabad sajtó nélkül lehet bármely nemzetnek szabadsága?” Ez a nap lett az 1848–49-es forradalom és szabadságharc első napja, amely vérontás nélkül hozta el a győzelmet.

A márciusi ifjak bátorsága és idealizmusa a mai napig inspirációt jelent a magyar társadalom számára.

Forrás:

wikipedia

Felső kép: Múzeumkert, 1848. március 15. Forrás: wikipedia