Minden év január harmadik hétfőjén az Egyesült Államok Martin Luther King Jr.-t ünnepli. 2026-ban ez a nap január 19-re esik. Az ünnep nem csupán egy szövetségi munkaszüneti nap, hanem emlékezés egy kivételes polgárjogi vezetőre, és egyben felhívás az igazságosabb, befogadóbb társadalom megteremtésére.

Martin Luther King Jr. 1929. január 15-én született Atlantában, baptista lelkészcsaládban. Fiatal korától mélyen hatott rá a keresztény hit tanítása és Mahátma Gandhi erőszakmentes ellenállásról szóló filozófiája. Ezekből az eszmékből formálta meg azt az erkölcsi és politikai iránytűt, amely később a modern amerikai polgárjogi mozgalom egyik legfontosabb alakjává tette.

Martin Luther King, 1964. Forrás: Nobel Foundation, wikipedia

Az 1950-es és 1960-as években Martin Luther King Jr. a faji megkülönböztetés ellen küzdött, különösen az afroamerikaiakat sújtó szegregáció és jogfosztottság felszámolásáért. Nevéhez fűződik a híres 1955–56-os montgomeryi buszbojkott, amely békés eszközökkel hívta fel a figyelmet az igazságtalan törvényekre. Előzmény: 1955 márciusában egy 15 éves fekete kislány, Claudette Colvin nem volt hajlandó átadni a buszon a fehérek számára fenntartott helyét egy fehér férfinak, ezért letartóztatták. Decemberben az eset megismétlődött, amikor Rosa Parks ugyanígy cselekedett, és akit ezért szintén letartóztattak. A bojkott híre futótűzként terjedt, a helyi média is felkapta az ügyet. Parks letartóztatásának éjszakáján Jo Ann Robinson, a Nők Politikai Tanácsa (Women’s Political Council) nevű polgárjogi mozgalom vezetője elkezdte egy buszbojkott megszervezését: több mint 50 000 bojkottra hívó röplapot juttatott el a fekete közösség tagjaihoz. Céljuk az volt, hogy a busztársaság és a helyi városi vezetés törölje el a buszokon érvényes szegregációs rendeleteket. A szervezők létrehozták a Montgomery Haladás Egyesületet (Montgomery Improvement Association) a bojkott további kézben tartására. Vezetőjükként az éppen a városba érkező Martin Luther Kinget választották. A bojkott több mint egy évig tartott, aminek során King otthonát bombatámadás érte. Kinget és még közel száz aktivistát letartóztattak, és bírósági pert indítottak ellenük a városban, amit az NCAAP szövetségi bíróság elé vitt. A szövetségi bíróság az ügyben úgy határozott, hogy a szegregáció törvényellenes, így a városvezetés végül a buszokon érvényes faji elkülönítésre vonatkozó rendeletek visszavonására kényszerült. King meggyőződése szerint a társadalmi változás nem gyűlölettel vagy erőszakkal, hanem erkölcsi következetességgel és békés ellenállással érhető el.

1963-ban az SCLC képviseletében King részt vett az ún. Washingtoni felvonulás a munkáért és szabadságért nevű nagyszabású rendezvény létrehozatalában. A felvonulás célja az volt, hogy kíméletlenül szembesítsék a szövetségi kormányt azzal, hogy mennyire tehetetlenek a faji megkülönböztetéssel és az ezzel kapcsolatos erőszakkal szemben a déli államokban. Az eseményen megfogalmazódtak a legfontosabb követelések: az elkülönítés felszámolása az iskolákban, hatékony polgárjogi törvények megalkotása, a munkahelyi faji diszkrimináció törvényi tiltása, a polgárjogi aktivisták védelme a rendőri erőszakkal szemben, és törvényben meghatározott minimálbér meghatározása. A felvonuláson több mint 250 ezer ember vett részt. Ekkor hangzott el King „I Have a Dream” (Van egy álmom) című beszéde, ami a történelem egyik legismertebb szónoklata lett. Szavai – egy olyan világról, ahol az embereket nem bőrszínük, hanem jellemük alapján ítélik meg – máig érvényes üzenetet hordoznak. Egy évvel később, 1964-ben Martin Luther King Jr. megkapta a Nobel-békedíjat, ezzel ő lett a díj addigi legfiatalabb kitüntetettje.

"I have a dream" híres beszéde, 1963. március. Forrás: National Park Service, wikipedia

A Martin Luther King nap létrehozása nem volt azonnali. King 1968-as meggyilkolása után évtizedekig tartott, míg az Egyesült Államok hivatalosan is elismerte örökségét egy nemzeti ünnep formájában. Végül 1986-ban tartották meg először a Martin Luther King Jr. Dayt, amely azóta minden évben emlékeztet a polgárjogi küzdelmek jelentőségére.

Ez a nap sok helyen nemcsak megemlékezésről szól, hanem cselekvésről is. Gyakran nevezik „a szolgálat napjának” (Day of Service), amikor önkéntes munkával, közösségi programokkal és oktatási eseményekkel tisztelegnek Martin Luther King Jr. eszméi előtt.

Forrás:

wikipedia

Felső kép: King beszédet tart 1967. április 27-én. Forrás: Minnesota Historical Society, CC BY-SA 2.0, wikipedia