A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le egy nagyobb kéziratcsomag részeként és jelölte meg dátummal Szatmárcsekén a Himnusz kéziratát. A kéziratcsomagba a költő folyamatosan másolta be a verseit, amelyekbe helyenként belejavított, ezek nem a végleges változatok voltak.

Kölcsey Ferenc Anton Einsle festményén. Forrás: wikipedia

A kéziratcsomag kalandos úton került elő, mivel többször is eltűnt, majd újra előkerült. 100 éven keresztül ismeretlen utakon járt. Amikor Kölcsey 1838-ban meghalt, a Magyar Tudományos Akadémia felvette a kapcsolatot a költő sógornőjével, özv. Kölcsey Ádámné Szuhány Josephine-nal, hogy megvásárolhassa a kéziratot. Kölcsey ugyanis unokaöccsére, Kölcsey Kálmánra hagyta kéziratainak jelentős részét. Ő az a fiú, akihez a Parainesist írta, az ő édesanyja volt Szuhány Josephine, Kölcsey fivérének felesége, ebben az időben már özvegye. Többen is igényt tartottak a kéziratcsomagra, végül a család tulajdonában maradt, míg különböző leszármazások, öröklődés folytán Szenes Magdához került.

1946 decemberében tőle vásárolta meg a kéziratcsomagot az Országos Széchényi Könyvtár, sőt azóta további kisebb kéziratcsomag részeket is, amelyeket külön őriznek, valaha ezek is a nagy kéziratcsomagban voltak.

A kézirat olyan, mintha megégett volna, – két lapja csak –, de nem klasszikus égésről van szó. A sérülés, amely mindkét fólión látszik, nem lángégés, hanem úgynevezett tintamarás. Az Országos Széchényi Könyvtár restaurátor szakembereinek véleménye szerint savas tinta ömlött a papír szélére, viszont ezt valószínűleg nem Kölcsey tintája okozta.

A Himnusz eredeti kézirata. Forrás: wikipedia

Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket.

A magyar Országgyűlés 2022. december 7-i ülésnapján 191 igen, 1 nem arányban elfogadta az 55/2022. (XII. 8.) OGY határozatot, amelynek értelmében a Himnusz befejezésének 200. évfordulójára emlékezve – január 22-ét hivatalos állami emléknapként a Magyar Kultúra Napjának nyilvánította. A határozat szövege szerint az "Országgyűlés támogatja és szorgalmazza a Magyar Kultúra Napján kulturális rendezvények szervezését, amelyek megjelenítik Magyarország gazdag kulturális életét, a magyar kultúra megtartó erejét, valamint előmozdítják a nemzeti kulturális hagyományok megőrzését", illetve "[...] hangsúlyozza, hogy Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye a nemzeti összetartozás egyik fontos sarokköve, a több mint ezeréves magyar államiság nemzeti jelképe."

Története

A napról való megemlékezés ötletét Fasang Árpád zongoraművész vetette fel 1985-ben. Szavai szerint „ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának. Ez az örökség tartást ad, ezzel gazdálkodni lehet, valamint segíthet a mai gondok megoldásában is”. Végül a nap tényleges megünneplésére a Hazafias Népfront Országos Tanácsa 1988. december végi ülésén tett felhívást és 1989 januárjában ők szervezték meg az első évfordulós rendezvénysorozatot és azóta rendre évente ünneplik meg ezt a napot.

2022 decembere óta hivatalos állami emléknap.

Rendezvények

Az emléknapon a magyarság szerte a világban megemlékezik a magyar kulturális értékekről. Kiállításokat és koncerteket szerveznek, könyvbemutatókat, irodalmi esteket és színházi előadásokat tartanak, megrendezik az Együtt szaval a nemzet című programot és a Magyar Drámaíró Verseny döntőjét. E naphoz kapcsolódva adják át a magyar kultúrával, továbbá – 1993-tól 2012-ig – az oktatással, pedagógiai munkával kapcsolatos szakmai elismeréseket is.

Forrás:

Wikipedia

Nemzetikonyvtar.blog.hu

Felső kép: pixabay