Karácsonyi puding – A brit ünnep lángoló szíve

Angliában a karácsony nem akkor kezdődik, amikor kigyúlnak a fények a házakon, hanem amikor a család megkezdi a puding készítését. 

A középkor asztaláról a királyi palotáig

A mazsolapuding és a karácsony kapcsolata a középkori Angliába nyúlik vissza. Fennmaradt a római katolikus egyház dekrétuma, mely szerint „a pudingot a Szentháromság ünnepe utáni 25. vasárnap kell készíteni, 13 összetevőből kell állnia, amelyek Krisztust és a 12 apostolt jelképezik, és minden családtagnak meg kell kevernie keletről nyugat felé a napkeleti bölcsek utazásának tiszteletére” A 14. században azonban még egészen más formában létezett. A puding a középkorban eredetileg nem desszert volt, hanem az ételtartósítás egy eszköze. Mivel kevés volt a takarmány, ősszel az élőállatok nagy részét levágták, a húst pedig, hogy ne romoljon meg, tésztába sütötték, tartósítószerként szolgáló szárított gyümölcsökkel. Az így készült pástétomokkal rengeteg embert el lehetett látni étellel, amire különösen az ünnepek alatt volt szükség. A modern karácsonyi puding fő őse azonban valószínűleg a pottage néven ismert sűrű leves vagy főzelék, ami húsból és zöldségekből készült, és már a rómaiak idején ismert volt. Ennek összetevőit hosszú ideig főzték nagy kondérban, szárított gyümölcsökkel, cukorral és fűszerekkel. A 15. században a mazsolás pottage hús, zöldségek és gyümölcsök leveses keveréke volt, amit az étkezés elején szolgáltak fel. Az idők során a hús lassan eltűnt belőle, a gabona helyét pedig átvették a kenyérmorzsa, a cukor, a szárított gyümölcsök és a brandy, így született meg a ma ismert desszert.

A karácsonyi pudingot textilbe csomagolva pihentették. Australian War Memorial collection, wikipedia

Receptjei főként a 17. században kezdenek megjelenni. Elődei közé tartozhatnak az 1420-as években több forrásban is említett ételek, például a Harley-gyűjtemény 279-es kódexében szereplő pudingok, főzött krémek és mártogatós szószok. A ma ismert mazsolapuding ezen receptek bármelyikéből eredhet. Egyes korai sütemények, például a 279-es kódexben szereplők, csak abban tértek el a mai karácsonyi pudingtól, hogy tésztába volt sütve a krém, nem liszt tartotta össze. A malaches whyte néven ismert süteménynek tojásból, kenyérmorzsából és vajból készített tölteléke volt, mazsola nélkül. A mazsolapuding receptje ezek bármelyikéből vagy ezek kombinációjából eredhetett, végleges formáját a viktoriánus korban érte el.

A karácsonyi puding hozzávalói. Forrás: Horace Nicholls, wikipedia

A 18–19. századra a puding már a brit karácsony elmaradhatatlan része lett. Minden háztartásban saját, titkos recepttel készült, amelyet generációkon át örökítettek tovább. Még I. György király is rajongott érte, olyannyira, hogy amikor először kóstolta meg, az udvarházban azonnal elrendelte: „Minden karácsonyon puding legyen az asztalon!” Innen ered a beceneve is: „plum pudding”, bár aszalt szilva (plum) ma már ritkán kerül bele.

Bár mindig ünnepi ételnek számított, eredetileg nem a karácsonyhoz, hanem az aratáshoz kötődött; csak az 1830-as években vált egyre inkább karácsonyi étellé, ekkor alakult ki mai formája, a lisztből, gyümölcsökből, cukorból és fűszerekből készült, fagyönggyel díszített kerek sütemény. 1747-ben Hannah Glasse londoni szakácskönyvíró már karácsonyi ételnek nevezi, de karácsonyi pudingként először Eliza Acton East Sussex-i szakács említette szakácskönyvében.

Egy puding, ami kívánságokat rejt

A pudingot hagyományosan az advent első vasárnapját megelőző vasárnapon készítették, azaz 4-5 héttel karácsony előtt. A 16. század óta használatos anglikán imakönyvben ez a rövid ima szerepel erre a napra: „Kavard fel, könyörgünk, Uram, a hívők akaratát, hogy számos jó cselekedetükért bőségesen megjutalmazhasd őket Jézus Krisztuson, a mi Urunkon keresztül. Ámen.” Ezt a napot „kavarás-vasárnapnak” is nevezték. A „Stir-up Sunday” nemcsak a keverésről, hanem a szerencséről és a kívánságokról is szól. A hagyomány szerint minden családtagnak egyszer meg kell kevernie a tésztát, és közben egy kívánságot kell kérnie a következő évre. A keverést mindig kelettől nyugat felé kell végezni a napkeleti bölcsek útját követve, Krisztus tiszteletére.

A tisztek a karácsonyi pudingot keverték 1942-ben. Forrás: Hudson, F A (Lt), wikimedia commons

Hagyomány volt az is, hogy a tésztába kis ezüst pénzérméket helyeztek, melyeket megtarthatott az, aki megtalálta. Többnyire három- vagy hat pennys érme volt. Az érme gazdagságot hozott az eljövendő évben. Bár közismert volt, hogy a pudingban érme lehet, sokan kitörték benne a fogukat, az is előfordult, hogy lenyelték az érmét. A hagyomány az ezüstpennyk eltűnésével visszaszorult, mivel más érmékről úgy tartották, tönkreteheti a süteményt, és féltek attól is, hogy fulladást okozhatnak. Egy időben más jelképeket is belesütöttek, például szerencsehozó csontocskát, ezüstgyűszűt (a takarékosság jelképe) vagy kis horgonyt (a biztonság szimbóluma), néhol még gyűrűt is sütnek bele, a megtaláló házasságot remélhet, míg a gomb vagy gyöngy a bölcsességet jelképezi.

Lángoló csoda az ünnepi asztalon

A karácsonyi puding az egyetlen olyan édesség, amit nemcsak főznek, hanem meg is gyújtanak. Miután a tálat forró vízgőz fölött órákon át párolták, és az illatok megtöltötték a házat, a kész pudingot brandyvel locsolják meg, majd meggyújtják.

A brandy-vel meglocsolt pudingot meggyújtják tálaláskor. Forrás: Ed g2s , CC BY-SA 4.0, wikipedia

Ahogy a lángok kékes táncot járnak a tetején, az egész család elcsendesedik: ez a pillanat a brit karácsony szíve. A láng elég rövid ideig tart, de aki látta már, sosem felejti el. Ez az ünnep szimbolikus üzenete: a fény győzelme a sötétség fölött, a melegség és a szeretet diadala a hideg téli éjszakában.

Eredeti brit karácsonyi puding recept

Hozzávalók (8–10 főre):

• 150 g liszt
• 150 g zsemlemorzsa
• 150 g barna cukor
• 150 g vaj
• 4 tojás
• 200 g mazsola
• 100 g kandírozott narancshéj
• 100 g aszalt áfonya
• 100 ml brandy (vagy rum)
• 1 tk őrölt fahéj
• ½ tk őrölt szegfűszeg
• ½ tk szerecsendió
• 1 citrom reszelt héja
• csipet só

Elkészítés:

1. Az aszalt gyümölcsöket áztassuk be a brandybe legalább egy éjszakára.
2. A vajat, cukrot és tojásokat habosra keverjük, majd hozzáadjuk a lisztet, a morzsát és a fűszereket.
3. Beleforgatjuk az áztatott gyümölcsöket és a citromhéjat.
4. A masszát kivajazott tálba töltjük, lefedjük sütőpapírral és fóliával.
5. Gőz fölött kb. 5–6 órán át pároljuk. (Lassan, türelemmel – ettől lesz selymes és illatos.)
6. Hagyjuk kihűlni, majd sötét, hűvös helyen pihentetjük akár 2–3 hétig is, hogy az ízek összeérjenek.
7. Tálaláskor meglocsoljuk egy kevés brandyvel, és meggyújtva tálaljuk.

Tipp: ha gyerekek is esznek belőle, a brandyt cseréljük narancslére és pár csepp vaníliaaromára; az illata így is varázslatos marad.

Karácsonyi puding. Forrás: James Petts, CC BY-SA 2.0, wikipedia

Érdekességek

• A Viktoriánus-korban a pudingot karácsony délutánján szolgálták fel, közvetlenül az ünnepi pulyka után.
• Viktória királynő kedvenc változatában mandula és sherry is volt.
• A „Stir-up Sunday” neve egy anglikán imából ered: “Stir up, we beseech thee, O Lord, the wills of thy faithful people...”
• A karácsonyi puding szerepel Charles Dickens híres regényében, a Karácsonyi énekben is – ez tette halhatatlanná a világirodalomban.

Forrás:

wikipedia

A karácsonyi puding receptjét az MI segített felkutatni.

Felső kép: wikimedia commons