Minden ember EGYENLŐ


Minden évben január harmadik vasárnapja A VALLÁSOK VILÁGNAPJA.

Az amerikai Országos Spirituális Közgyűlés hozta létre ezt a világnapot 1950-ben, hogy a különböző vallású emberek elfogadják egymást és vallásukat, érezzék, hogy nemtől, vallástól, közösségtől függetlenül minden ember egyenlő. Ma legalább kilenc etikailag fejlett világvallást ismerünk: a hinduizmust, a dzsainizmust, a buddhizmust, a kínai univerzalizmust, a szikhizmust, a zoroasztrizmust, a judaizmust, a kereszténységet és az iszlámot.

A vallások világnapja mozgó dátum, nincs egy fix dátumhoz kötve, január harmadik vasárnapján tartják minden évben.


Mi a vallás?

A vallás olyan egyetemes és átfogó fogalom, amelyre nehezen adható pontos meghatározás:

  • „élményszerű találkozás a szenttel és a szenttől meghatározott ember válasz-cselekménye.” (Gustav Mensching, 1959)
  • „szellemi lényekbe vetett hit” (Edward Burnett Tylor, 1871).

A két fogalomleírás eltérése a megközelítésből ered, az első a vallás megnyilvánulásait foglalja össze, a második a lényegét próbálja megragadni. Az első funkcionális, a második szubsztanciális szemléleten alapuló meghatározás.
A fentieknél a vallásnak még általánosabb megfogalmazását adja Helmuth von Glasenapp (1891–1963) valláskutató, amikor az alábbiakat írja Az öt világvallás c. könyvében:

  • Vallásnak azt a – megismerésben, gondolkodásban, érzésben, akaratban és cselekvésben kifejeződő – meggyőződést nevezzük, amely szerint személyes vagy személytelen transzcendens erők vannak működésben.

Azt mondja továbbá, hogy az etikai fejlett vallások ezt a meggyőződést a világ erkölcsi rendjébe vetett hittel kapcsolják össze; ez a hit a cselekedetekért való erkölcsi felelősségnek, az egész magatartás igazságos megítélésének és a tökéletesség legmagasabb fokára való eljutás lehetőségének elképzelésében jut kifejezésre.

 

A vallás dimenziói

A vallás az emberiség kultúrájának egyik területe vagy megjelenési formája. Amint a kultúrák hasonlítanak és eltérnek egymástól, a vallás is magán hordozza ezeket a jellegzetességeket. Vallásról helyesebb mindig többes számban beszélni, a „vallás” fogalma a modern világ tudományos koncepciója. A vallások tudományos tárgyalása két nagy ágra bomlik: a vallástörténetire és a valláselméletire. A vallástörténetben a vallások történeti tényei képezik a vizsgálódás tárgyát, az elméletben a vallási rendszerek, funkciók és hatások. Hét vallási dimenzió különíthető el, amely alkalmas e komplex jelenség árnyaltabb tanulmányozására.

  • élmény – „vallási élmény”. A vallásos ember hitének gyakorlása során (pl. istentiszteleteken), vallási előadásokon vagy magánya csendjében vagy lelki olvasmányok (pl. Biblia) hatására és más hasonló esetekben részesülhet vallási élményben. A vallási élmény az „Istennel való találkozás” átélését jelenti számára. Ezek az élmények kiemelik a vallásos embert a hétköznapiságból: örömet és tettrekészséget eredményezhetnek nála.
  • társadalmi – egynél több személy közös élménye;
  • narratív – a vallási élmény története és lényege az utókor számára;
  • tanítási – az élmény tartalmának rendszerezett kifejtése;
  • etikai – a vallás tanításainak megfelelő magatartás;
  • rituális – a vallási élmény keltésének és életben tartásának rendszeres gyakorlatai;
  • anyagi – a vallás tárgyi megjelenése és szervezeteinek gazdálkodása.

Tágabb értelemben egy vallás a hitelvek és a vallásgyakorlatok összefüggő rendszere, ami általában megkísérel magyarázatot adni a létező dolgok és az emberek létrejöttére, létére, létezésük céljára, legalábbis ez a vallások képe önmagukról.




Jóság és szolgálat

A vallás legelsősorban jóság és szolgálat. A vallás Istenben élt élet. Aki képes feltétel nélkül szeretni, másokkal szemben kedves, igazmondó, becsületes és hite, odaadása rendületlen, az valóban vallásos.

A vallás lényege nem a harang kongatása, nem a nyakláncon hordott jel vagy a homlokra festett jelzés. A vallás nem ima, nem rendszeres templomba-járás, nem teizmus, panteizmus vagy ateizmus. Vallásunk nem az, amiben állításunk szerint hiszünk, hanem az, amit életünkkel kezdünk. Minek szenteljük az életünket, a gondolatainkat, a tetteinket? – ez az igazi vallás. A vallás a jóság, a tisztaság és az önzetlen szolgálat gyakorlása a világi kísértések közepette.

A vallás és Isten ugyanaz. A vallás nem pusztán eszmecsere Istenről. A vallás elméleti elfogadása önmagában még senkit nem tesz vallásossá. A valódi vallás túl van minden érven. A vallás az ember átlényegülése, önmegvalósítása.

A Biblia, a Korán, a Bhagavad-Gítá, a Zend-Aveszta mind szent könyv, mindegyik az isteni tudás lényegét tartalmazza. Ahura Mazdá, Alláh, Ísvara, Jehova, Jahve mind az egyetlen Isten különböző nevei.

                                      

 

Forrás:

wikipedia

vilagnap.com

Felső kép: pexels

Tetszett a cikk?

 

Magazin cikkajánló

További cikkek »