A világon emberek milliói kezdik a napjukat egy csésze kávéval. Van, akinek ébresztő, másnak szertartás, néhányaknak pedig valódi szenvedély. A Kávé Világnapja, amelyet minden évben szeptember 29-én tartunk, egy lehetőség arra, hogy megünnepeljük ezt az illatos, barna italt, és elgondolkodjunk annak történetén, jelentőségén, sőt társadalmi hatásain is. A kávé története ugyanis legalább annyira izgalmas, mint maga az ital – tele legendákkal, kereskedelmi titkokkal, felfedezésekkel és kulturális fordulópontokkal.

A kávé világszerte népszerű ital. Forrás: Bex Walton, CC BY 2.0, wikipedia

A kávé születése - legendák és mesék

A kávé eredetéről több legenda is kering. Az egyik legismertebb történet szerint egy etióp pásztor, Kaldi fedezte fel a kávécserje élénkítő hatását, miután megfigyelte, hogy kecskéi élénkebbek lettek, azután, hogy megették a piros bogyókat. A kávé innen jutott el Jemenbe, majd az arab világon keresztül Európába, később pedig világszerte népszerű lett. De valójában több történet is elterjedt a kávé "születéséről". Nézzük most ezeket!

Egy pásztor és a kecskék tánca – a kávé etióp legendája 

A legtöbb történet Etiópiából, a mai Kaffa tartományból (innen ered maga a „kávé” szó is) származtatja a kávé felfedezését. A legenda szerint egy Kaldi nevű pásztor élt a 9. század környékén, aki egy nap különös dolgot vett észre: kecskéi szokatlanul élénken ugrándoztak, miután egy bizonyos bokor piros bogyóit ették.

Kaldi maga is megkóstolta a gyümölcsöt, és hirtelen ő is tele lett energiával. A felfedezést megosztotta egy közeli kolostor szerzeteseivel, akik azonban először elutasították a „ördögi” bogyókat, és tűzbe dobták őket. A legenda szerint ekkor csábító illat szállt fel – a pörkölt kávészemek illata –, ami meggyőzte a szerzeteseket, hogy mégis megfőzzék. Így született meg az első csésze kávé.

Az arab világ ébredése – Jemen és a kávéházak születése

A 15. századra a kávé már Jemenben is elterjedt, különösen Mocha városában – innen ered a „mokka” szó. A jemeni szerzetesek a hosszú éjszakai imákhoz fogyasztották, hogy ébren maradjanak. A kávé ekkor még főként vallási és gyógynövényes célokra szolgált, de hamar népszerű lett a kereskedők körében is.

Mocha városa, 1692. Forrás: Gaspar Bouttats, wikipedia

Az arab világban szinte minden városban megjelentek a kávéházak, az úgynevezett qahveh khaneh-k, ahol az emberek találkoztak, beszélgettek, zenét hallgattak, sőt, politikáról vitáztak. Ezek a helyek voltak a mai kávézók ősei, a közösségi élet központjai.

A „tiltott ital”, amit Európa is megszeretett

A 17. században a kávé elérte Európát is, főként Velencén és az Oszmán Birodalmon keresztül. Eleinte bizalmatlanul fogadták, sokan „az ördög italának” nevezték, mivel serkentő hatása gyanúsnak tűnt. Ám amikor VIII. Kelemen pápa megkóstolta, állítólag így szólt:

„Ez az ital túl finom ahhoz, hogy csak a hitetlenek élvezzék. Meg kell keresztelni a kávét!”

Ettől kezdve a kávé gyorsan meghódította Európát. Megnyíltak az első kávéházak Londonban, Párizsban és Bécsben; ezek az „intelligencia klubjai” lettek, ahol írók, filozófusok, tudósok és kereskedők cseréltek eszmét. Voltaire, Bach, Beethoven, sőt, még Goethe is szenvedélyes kávérajongó volt.

VIII. Kelemen, festő ismeretlen. Forrás: wikipedia

A világ kávéja – ültetvények, gyarmatosítás és globalizáció

A 18. században a kávé már világkereskedelmi termék lett. Az arabok szigorúan őrizték a kávécserje titkát, de a hollandoknak és a franciáknak sikerült lopva magvakat szerezniük, így megindultak a hatalmas ültetvények Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában.

Arab kávéfa. Forrás: FCRebelo, CC BY-SA 3.0, wikipedia

A kávé története itt sötétebb fejezethez érkezik: a gyarmatosítás és a rabszolgamunka is hozzájárult ahhoz, hogy a kávé ilyen gyorsan elterjedjen a világban. Mégis, a különböző kontinenseken a kávé saját kulturális arcot öltött – az olasz espresso, a török kávé, a brazil filterkávé és a skandináv „fika” mind-mind a helyi szokások lenyomata.

A modern kávé kultusza

A 20–21. századra a kávé nem csupán ital, hanem életstílus lett. A kávézók a digitális kor találkozóhelyei, a „harmadik helyek” az otthon és a munka között. A specialty kávék, a fair trade mozgalmak és az új pörkölési technikák új dimenziót adtak a kávézásnak: ma már nemcsak koffeinforrás, hanem ízélmény és kultúra is.

A mai napig fontos szerepet játszanak a társas életben, a tanulásban, vagy akár az üzleti megbeszélésekben. Egy jó kávé nemcsak élénkít, hanem kapcsolatokat is épít.

Pörkölt kávé. Forrás: MarkSweep, wikipedia

Mit ünneplünk szeptember 29-én?

A Kávé Világnapja arra hivatott, hogy:

• ünnepeljük a kávé örömét és gazdagságát – legyen az eszpresszó, latte, filteres vagy török kávé;
• felhívjuk a figyelmet a kávétermelők munkájára, akik gyakran nehéz körülmények között dolgoznak;
• ösztönözzük a fenntartható és etikus kávéfogyasztást, például a fair trade és bio termékek választását, figyeljünk a csomagolásra is;
• megemlékezzünk a kávé történetéről és kulturális jelentőségéről;
• látogassunk el egy helyi kávézóba, és támogassuk a kisvállalkozásokat;
• próbáljunk ki egy új kávéfajtát vagy főzési módszert.

A kávét naponta fogyasztjuk. Forrás: pixabay

Kávé és fenntarthatóság

Ma már egyre többen figyelnek arra, milyen kávét fogyasztanak. A klímaváltozás, az erdőirtás és a kizsákmányolás komoly problémákat jelent a kávéiparban. A Kávé Világnapján sok szervezet hívja fel a figyelmet a fenntartható kávétermesztésre, a környezetbarát csomagolásra, és arra, hogy milyen fontos tisztességesen megfizetni a termelőket.

Mamár nemcsak a kávé, de a csomagolás is fontos. Forrás: Jonn Leffmann, CC BY 3.0, wikipedia

Érdekességek a kávéról

• A kávé a világ második legnépszerűbb árucikke az olaj után.
• Egy csésze kávéhoz átlagosan 42 kávécserje terméséből származó babszemekre van szükség.
• A világ legdrágább kávéja, a Kopi Luwak, olyan babokból készül, amelyeket egy cibetmacska megevett és kiürített – ez sok vitát vált ki az állatok jólétével kapcsolatban.

Profi kávékóstolók. Forrás: DFID - UK Department for International Development, CC BY 2.0, wikipedia

A kávé több, mint egy mindennapi ital – történelem, kultúra és élmény. Egy kortyban benne van a napsütés, a termőföld, az emberi munka, a kultúrák találkozása, és a pillanat, amit megosztunk másokkal.

Forrás:

wikipedia

Felső kép: pixabay

Képek: pixabay és wikipedia