Minden év március 20-án egy különleges, mégis kevésbé elterjedt ünnep kerül a figyelem középpontjába: világszerte ekkor ünneplik a Boldogság Nemzetközi Napját. Ez a nap nem egy történelmi eseményhez vagy egy konkrét személyhez kötődik, hanem valami sokkal általánosabbhoz – ahhoz az érzéshez, amelyet minden ember keres, még ha mást is jelent számára: a boldogsághoz.

Az ENSZ 2012-ben nyilvánította hivatalosan március 20-át e jeles nappá, felismerve, hogy a boldogság nem csupán egyéni vágy, hanem társadalmi cél is. A szervezet hangsúlyozta, hogy a boldogság keresése az emberi lét egyik alapvető törekvése, és arra ösztönözte a világ országait, hogy a gazdasági fejlődés mellett az emberek jólétére is figyeljenek.

Egy apró ország nagy gondolata

Kevesen tudják, hogy a nap ötlete egy kis himalájai királyságból, Bhutánból indult. Ez az ország már évtizedekkel ezelőtt felismerte, hogy a gazdasági mutatók – például a GDP – nem feltétlenül tükrözik az emberek valódi életminőségét. Ezért bevezették a „Bruttó Nemzeti Boldogság” fogalmát, amely a lakosság mentális, társadalmi és érzelmi jólétét méri.

A bhutáni gyerekek ismerik a boldogság titkát. Forrás: vasukibelavadi, pixabay

Ez a szemlélet forradalmi volt: nem azt kérdezte, mennyit termel egy ország, hanem azt, hogy mennyire érzik magukat jól benne az emberek.

Miért pont március 20?

A dátum sem véletlen. Március 20-a a tavaszi napéjegyenlőség időszaka, amikor a nappal és az éjszaka hossza közel azonos. Ez a természetes egyensúly szimbolikusan is kapcsolódik a boldogsághoz: a harmóniához, az egyensúlyhoz, amelyre mindannyian törekszünk.

A boldogság több mint érzés

A boldogságot sokáig pusztán érzelmi állapotként kezelték, ma azonban egyre inkább komplex jelenségként tekintünk rá. Kutatások szerint a boldog emberek nemcsak kiegyensúlyozottabbak, hanem egészségesebbek, kreatívabbak és erősebb közösségi kapcsolatokkal is rendelkeznek.

De vajon mi tesz bennünket boldoggá?

Nem feltétlenül az anyagi javak. Sok felmérés azt mutatja, hogy egy bizonyos szint felett a pénz már nem növeli jelentősen a boldogságot. Sokkal fontosabbá válnak az emberi kapcsolatok, az egészség, az önmegvalósítás és az, hogy értelmet találjunk a mindennapokban.

A Boldogság Nemzetközi Napja talán nem tartozik a leglátványosabb ünnepek közé. Nincs hozzá tűzijáték, nincs kötelező ajándékozás. Mégis van benne valami különleges: egy csendes emlékeztető, ami arra emlékeztet, hogy a boldogság nem egy távoli cél, amit majd „egyszer” elérünk, hanem valami, ami gyakran ott van a hétköznapok apró pillanataiban. Egy mosolyban. Egy beszélgetésben. Egy váratlanul szép naplementében.

És talán arra is, hogy a boldogság nemcsak egyéni felelősség, hanem közös ügy is. Egy olyan világban, ahol egyre több a bizonytalanság és a feszültség, különösen fontos, hogy figyeljünk egymásra, és olyan környezetet teremtsünk, amelyben nemcsak élni lehet, hanem jól élni.

Forrás: Julia Avamotive, pexels

Végül: mi a boldogság?

Erre nincs egyetlen válasz.

A pozitív pszichológia tudományos alapon igyekszik megközelíteni a boldogságot és igyekszik megválaszolni azokat a kérdéseket, hogy mi a boldogság és hogyan lehet elérni.

A filozófusok és a vallások gyakran az életminőség felől közelítik meg a boldogságot, miszerint a boldogság előidézője a jó élet, az anyagi bőség és nem veszik figyelembe az érzelmi vonatkozásokat. Ez lényegében az antik görög filozófusok tanainak átvétele – a görög eudaemonia (εὐδαιμονία) szót, amely az ókori etikai gondolkodás egyik alapfogalma leggyakrabban „boldogság"-ként fordítják, de jólétként és áldott állapotként is le lehet fordítani.

A boldogságot közgazdasági vonatkozásban is lehet értelmezni, mint a különböző intézkedések sikerességének fokmérője. A „boldogság" jelentésbeli és használatbéli vita tárgyát képezi, ahogyan arról is vitatkoznak, hogy ezt hogyan értelmezi a kultúra.

Forrás: sasint, pixabay

„A boldogság pozitív érzelmekkel jellemezhető mentális állapot, amely a megelégedettségtől az egészen intenzív örömérzésig terjedhet” – írja a wikiipedia. De valójában a boldogságot mindenkinek más adja. Valakinek a család, másnak a szabadság, megint másnak az alkotás vagy a csend. A Boldogság Nemzetközi Napja nem mondja meg, hogyan legyünk boldogok – csak felteszi a kérdést, hogy megválaszolhasd: te tudod, hogy téged mi tesz igazán boldoggá?

Forrás:

wikipedia

Felső kép: Bùi Linh Ngân, CC BY 2.0, wikipedia