Babonák, hiedelmek és farsangi tilalmak

Babonák, hiedelmek és farsangi tilalmak


A farsang nemcsak a mulatságok, hanem a hiedelmek ideje is volt. Őseink számára ez az időszak különösen érzékenynek számított: ilyenkor minden tettnek, szónak és hangulatnak jelentőséget tulajdonítottak. A farsangi babonák egyszerre szolgálták a természet megnyerését, a jövő kifürkészését és a közösség lelki egyensúlyát.

 

Mit volt szabad – és mit nem?

Farsang idején sok olyan dolog vált megengedetté, ami máskor tilos volt. Szabad volt hangoskodni, tréfálkozni, csúfolódni, maszk mögé bújni. Úgy hitték, hogy a nevetés és az ének elűzi a rosszat, és szerencsét hoz a következő esztendőre.

Ugyanakkor akadtak tiltások is. Egyes vidékeken nem volt ajánlatos komor arccal tölteni a farsangi napokat, mert úgy tartották, hogy aki ilyenkor nem nevet, egész évben bánatos marad. A veszekedést, rosszindulatú beszédet is kerülni kellett, mert „ráülhetett” az évre.


A bánatos arc egész évben ilyen is marad. Forrás: J J Jordan, pexels

 

Időjárás a farsang tükrében

A farsang ideje kiváló alkalom volt az időjárás megfigyelésére. Őseink hitték, hogy a farsangi napok "megjósolhatják", hogy milyen idő várható az elkövetkező hónapokban. Ha a farsang „vígan telik”, azaz napos, enyhe az idő, akkor jó termést vártak. Ha viszont zord, szeles, csapadékos volt, attól tartottak, hogy a tavasz késni fog. Egyes hiedelmek szerint, ha farsangkor fagy, az bő termést ígér, mert „megöli a kártevőket”.


A napos idő bőséges termést hoz. Forrás: Karol Wiśniewski, pexels

 

Termékenység és bőség

A farsangi szokások jelentős része a termékenységhez kapcsolódott. Nemcsak az emberi élet gyarapodását kívánták elősegíteni, hanem a földét és az állatokét is.

A zajkeltés, a tánc, az ugrálás mind azt a célt szolgálta, hogy a föld „felébredjen”. Úgy tartották, minél magasabbra ugranak a táncosok farsangkor, annál magasabbra nő majd a termés. A bőséges étkezés szintén mágikus jelentéssel bírt: aki farsangkor jóllakott, annak nem volt hiánya az évben.


A bőséges táplálék szerencsét hoz. Forrás: Askar Abayev, pexels

 

Álarcok és szerencse

A maszkos alakoskodás nemcsak télűzés volt, hanem szerencsehozó cselekedet is. Egyes hiedelmek szerint, ha az álarcos betért egy házba, és ott megvendégelték, az a házra áldást hozott.

Az álarcok mögé bújás lehetővé tette a tréfát, a csúfolódást, de mindezt jó szándékkal. Aki megsértődött farsangkor, azt mondták róla, „nem érti az ünnepet”.


Az álarcnak fontos szerepe van. Forrás: mali maeder, pexels

 

Miért volt kötelező a vidámság?

Talán a legérdekesebb farsangi szokás az volt, hogy vidámnak kellett lenni. A nevetést nemcsak a jó hangulat miatt tartották fontosnak, hanem kötelesség is volt. Úgy hitték, hogy a jókedv meghívja a szerencsét, míg a búskomorság elűzi.

A farsang ezért adott feloldozást a mindennapok terhei alól. Lehetett nevetni, túlzásba esni, kifordítani a világot – mert tudták, hogy hamarosan jön a csendesebb időszak.


A vidámság kötelező. Forrás: Julia Avamotive, pexels


A farsangi babonák és tilalmak mögött remény húzódott meg. A közösség hitt abban, hogy az ünneplés ereje hatással van a jövőre. A tél végén nemcsak a természetet, hanem önmagukat is fel akarták készíteni az újrakezdésre. Talán ezért élnek tovább ezek a hiedelmek. Mert farsangkor ma is jól esik nevetni, zajt csapni, együtt lenni. És talán egy kicsit hinni abban, hogy a vidámság valóban szerencsét hoz.


Forrás:

wikipedia

Felső kép: Id. Pieter Bruegel. A kép címe: Farsang és böjt harca, forrás: wikipedia

Tetszett a cikk?

 

 

ÜnnepekVilága cikkajánló

Miért vált megosztóvá a Valentin-nap?
Valentin-nap, Érdekességek a Valentin napról
Vannak, akik örömmel készülnek rá, mások viszont határozottan elutasítják. De vajon miért?
A karácsonyfák története
Advent / Karácsony, Történetek / Könyvek
Az örökzöldek tisztelete már a germán, a római, az egyiptomi és a kelta kultúrák hagyományvilágában is ismert volt.
Január 31. - A ZEBRÁK napja
Világunk ünnepe, Egyéb ünnepek
A csíkos ikon, amelynek ünnepe komoly természetvédelmi üzenetet hordoz.
Lelki utazás a szenvedéstől a feltámadásig
Húsvét, 40 napos nagyböjt / nagyhét
A nagyhét a keresztény egyházi év legmélyebb időszaka, amikor Jézus Krisztus szenvedéstörténete bontakozik ki.
Édes utazás a nagyvilágban – Észak-Amerika 7/5. rész
Ünnepi sütik, NEMZETKÖZI sütemények
Jamaican Rum Cake – a fekete gyümölcstorta, ami a karibi karácsony koronája.
Édes utazás a nagyvilágban - Dél-Amerika 6/1
Ünnepi sütik, NEMZETKÖZI sütemények
Pan Dulce – a bevándorlók karácsonyi kenyerének története.
Farsangi hagyományok Magyarországon
Farsang / Karnevál, Farsangi érdekességek
A magyar farsangi hagyomány szorosan összefonódik a tél végével, és a közösségi együttléttel.
A házasság hete – a szeretet, hűség és elköteleződés ünnepe
Családok ünnepe, Egyéb családi ünnep
Minden év februárjában egy hétig ünneplik a házasságot.
A Vizes Élőhelyek Világnapja
Világunk ünnepe, A víz napja
1971. február 2-án írták alá a Ramsari Egyezményt, amely a vizes élőhelyek nemzetközi védelmét szolgálja.

További cikkek »