1947 óta minden évben különös küldemény érkezik Nagy-Britanniába. A norvégok egy óriási fenyőt küldenek, amelyet a Trafalgar téren állítanak fel évente, és minden év decemberének első csütörtökén 18.00 órakor gyújtják meg rajta a fényeket: londoniak ezrei gyűlnek össze, hogy részt vegyenek ezen a hagyományos ünnepen. Norvégia ugyanis a mai napig hálás Nagy-Britanniának a második világháborúban nyújtott segítségéért, ezért lepi meg a briteket ezzel a különös ajándékkal. A fa a hála szimbóluma Nagy-Britanniának, amiért a britek segítették a norvég király csapatát, amikor szüksége volt rá.

1947. a norvégok először küldtek Londonba fát. Forrás: wikimedia commons

Karácsonyfa a Trafalgar Square-en. Forrás: Laura Bittner CC BY 2.0

A kelet-norvégiai Elverumba összehívott Storting (Norvégia legfőbb törvényhozó testülete Oslóban) felhatalmazta Haakon királyt és a kormányt, hogy irányítsák az országot a háború alatt. A németek azt követelték, hogy a nácibarát Vidkun Quislinget nevezze ki kormányfővé. Haakon kijelentette, hogy nem fogja befolyásolni a kormány döntését a kérdésben, de ha eleget tesznek a német ultimátumnak, ő lemond a trónról. Az elutasítást követően a németek többször bombázták Nybergsund falut, ahol a király a trónörökössel együtt tartózkodott. 1940. április 9-én, amikor a német csapatok ismét támadásba lendültek, el akarták fogni a királyt és a kormány tagjait, hogy megadásra kényszerítsék az országot – azonban a királyi család, a kormány tagjai és a Storting legtöbb képviselője el tudott menekülni, mielőtt a megszálló csapatok elérték Oslót. Június 7-én a király, a trónörökös és a kormány Tromsøből Angliába utaztak.

A norvég királyi család integet az őket üdvözlő tömegnek Oslóban. Forrás: wikipedia

A britek támogatták a királyt abban, hogy Londonban emigráns kormányt hozzon létre, és onnan irányítsa az ellenállást. Megkönnyítették azzal is a dolgát, hogy a híreket norvég nyelven közvetítették számára, rendszeresen tájékoztatták a friss információkról, mindig időben megkapta a neki szóló üzeneteket. Haakon király lett a szabad és független Norvégiáért folytatott harc legfőbb szimbóluma, hiszen folyamatosan a norvég nép szabadságáért és függetlenségéért harcolt; rádióbeszédei sokakban tartották a lelket.

VII. Haakon király és Olav koronaherceg Molde külvárosában keresett menedéket a város elleni német bombatámadás során, 1940 áprilisában. Forrás: wikimedia commons

Öt évi száműzetés után, 1945. június 7-én, a felszabadulás után a király visszatért hazájába, a királyi családot pedig rendkívül lelkesen fogadta a norvég nép. Nyár végén a király útra kelt, hogy az országot bejárva személyesen mérje fel a háború pusztítását és az újjáépítés állását; a körutazást a következő nyáron fejezte be. Két évvel később, 1947-ben a norvégok országos gyűjtés eredményeképpen egy jachtot ajándékoztak Haakonnak a 75. születésnapjára. Megvásárolták a Philante nevű brit motoros jachtot, és elkezdték felújítani, a királyt pedig egy makettel lepték meg születésnapján. A felújítás a következő nyáron készült el. Haakon a hajót újrakeresztelte Norge néven, és sokat utazott rajta; utolsó utazása a nyugat-norvégiai Møre og Romsdal megyébe vezetett.

A norvégek sosem felejtették el, mennyire fontos és nélkülözhetetlen volt a brit segítség országuk felszabadításához. Ezért Norvégia 1947 óta minden évben óriási norvég lucfenyőt küld brit barátainak hálája jeléül.

Turisták tömegei özönlenek a Trafalgar téren felállított híres karácsonyfához egy hideg, nedves decemberi napon. Forrás: wikimedia commons

Az évente elküldött karácsonyi ajándék mostanra a két ország közötti barátság jelképévé vált. A fát minden évben nagy gonddal választják ki, legalább 15 fa közül kerül ki a győztes, amit megkapnak ajándékba a britek, ezért a kiválasztás hónapokig is eltarthat. Általában egy 50-60 éves norvég lucfenyőt küldenek. Fontos, hogy a fa legalább 20 méter magas legyen. Pár évvel ezelőtt a hozzáértő erdész egy olyan fát választott, ami a második világháborúban kezdett el növekedni, és amit „Az erdő királynőjének” is neveztek.

2010-ben a Lewisham kórus énekelt az ünnepségen. A fotó forrása: Ritawestcott CC BY-SA 3.0

A fa kivágása alkalmából mindig egy zenés ünnepséget rendeznek, ahol helyi kórusok, énekesek lépnek fel, és a decemberi rendezvényen az oslói polgármester mellett a westminsteri polgármester és egy megbízott brit nagykövet is megjelenik. A norvégek rendkívül fontosnak tartják a fákat, beszélnek hozzájuk, megölelik őket, elkényeztetik. Véleményük szerint ezért ennyire gyönyörűek és csodálatosak a norvég fák. A kiválasztás után a fát tengeren szállítják Londonba. A fővárosban darukkal emelik a helyére, majd megkezdik a feldíszítését. Az utóbbi időben energiatakarékos izzókat használtak a kivilágításához, nagyságrendileg 500 égő van rajta.

Karácsonyfa a Trafalgar téren. A fotó forrása: wikimedia.commons

Sok londoni számára a karácsonyfa nemcsak a barátság szimbóluma, de kihasználják ezt az időt arra is, hogy többet jótékonykodjanak, együtt énekeljenek, ünnepeljenek. A fát karácsony tizenkettedik éjszakáján újrahasznosítják. Nemcsak a londoniaknak hálásak, de az Egyesült Királyság több városát is meglepi egy-egy norvég város fákkal, így például Edinburgh, Newcastle, Coventry, Orkney és Sunderland sem maradnak ki az ajándékozásból.

A videót az 1947-es ünnepről ITT tudod megnézni.

Forrás:

wikipedia

Felső kép: Peter Trimming (wikimedia commons)