A kokárda története – Miért tűzzük ki március 15-én?

A kokárda története – Miért tűzzük ki március 15-én?


Március 15-én Magyarországon szinte mindenki ruháján feltűnik egy apró, piros–fehér–zöld szalagból készült dísz: a kokárda. Ez a kis jelvény az egyik legismertebb szimbóluma a magyar nemzeti ünnepnek, és viselése ma már szinte természetes része az ünnepi megemlékezéseknek. De honnan ered a hagyománya, és miért vált ilyen fontos jelképpé?


A kokárda eredete

kokárda (szalagrózsa, szalagcsillag vagy háromszínű rózsa) eredetileg színes szalagból készített kör alakú, rózsadíszt szimbolizáló, eredetét tekintve főúri ruhadísz volt. Első ábrázolásai a 18. század közepéről ismertek, francia és angol festményekről. Noha eredetileg ruhadíszek voltak, a kokárdákat hamarosan különféle szervezetek azonosításra is alkalmazták, úgymint a politikai pártok vagy katonai egységek. Valószínű, hogy a kokárdák a heraldikai szimbólumokból fejlődtek ki, és a késő középkori hadseregek viselték őket, hogy megkülönböztessék a barátot az ellenségtől a csatatéren. Kakas tollaiból is készültek kalapdíszek, a francia coq ’kakas’, a cocarde ’kakastaréj’ jelentésű szó, elnevezése ebből ered.

A kokárda viselésének hagyománya nem magyar találmány. Európában a 18. században terjedt el a színes kokárdák használata, viselői ezzel a jelvénnyel (insigne d’un parti politique) mutatták ki valamilyen politikai irányzat iránti elkötelezettségüket. A francia forradalom idején előbb a kokárda szimbólum kapott kiemelt szerepet, majd később a trikolór, a háromszínű francia zászló is kialakult. A legismertebb példa a French Revolution, ahol a forradalmárok a kék–fehér–piros kokárdát viselték a szabadság és a polgári átalakulás jelképeként.


A francia forradalom kokárdája (1792). Forrás: wikipedia


A kokárda nem sok nemzetnél vált annyira meghatározó jelképpé, mint a magyaroknál. A háromszínű magyar nemzeti szimbólum a történelmi múlt, valamint a polgári forradalom eszméinek együttes megtestesítőjeként jött létre. A háromszínű kokárdának magyarországi megjelenése Petőfi Sándor költőhöz kötődik, aki 1848március 15. előtt ezt írta naplójában: „Míg én az egyik asztalnál a Nemzeti dalt írtam, feleségem a másik asztalnál nemzeti fejkötőt varrt magának.” márciusi ifjak eredetileg a március 19-ére tervezett ellenzéki lakomára készítettek maguknak nemzeti színű kokárdát és más szimbólumokat. A hagyomány szerint az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kezdetének estéjén a pesti radikális ifjúság vezérei Szendrey Júliától, illetve Laborfalvi Rózától kapták az első kokárdákat, amelyeket a kabát hajtókáján vagy a mellrészén, a szív felőli oldalon viseltek. A kokárdát, amely egy hitelesítő irat tanúsága szerint Petőfi tulajdonában volt, a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzik. 


      

1. kép: Jókainé Laborfalvi Róza, aki a forradalom estéjén Jókai Mór mellére nemzetiszínű kokárdát tűzött. Forrás: wikipedia. 2. kép: Petőfiné Szendrey Júlia, a magyar kokárda hímzője, aki március 15-én megvarrta és Petőfi mellére tűzte a nemzetiszínű kokárdát. Forrás: wikipedia

 

Magyarországon a kokárda viseletét nem szabályozza törvény, általában ezt a hagyomány alakítja. Először 1848-ban az áprilisi törvények 21. cikkelye rendelkezett a vízszintesen sávos piros-fehér-zöld színű magyar nemzeti zászlóról, amelyet 1848–49-ben már általánosan használtak polgári zászlóként is. Pálfi Albert Márczius Tizenötödike című lapja néhány nappal a forradalmi eseményt követően már így tudósított: „A királyi épületeknél a sárga–fekete szín helyébe a nemzeti vörös–fehér–zöld fog használtatni … másnap (már) az arisz­tokrata, a polgárság és proletár sereg a koldusokig felvéve a nemzeti cocardát”. A korabeli kokárdák a nemzeti­színű szalagnak egy középpont körül ékszerűen redőzött összehajtogatásával készültek úgy, hogy a vörös szín a rózsa kerületén helyezkedett el, utána pedig befelé a fehér és a zöld következett. A zöld gyűrűt néha külön szalagból készítették, hogy a rózsa szirmai elég nagyok legyenek. De egyéb, változatos formájú korabeli kokárdadíszek is léteznek, Temesváry Ferenc Eleink gyűjtötték… : fegyverek, hadiemlékek, ló- és viseleti tartozékok a szentesi Koszta József Múzeumban című művében szerepel egy ovális alakú bokréta, redőzött szélű, piros-fehér-zöld keretben, közepében egy gyöngyből fűzött címerrel.


1848-ból származó, magyar nemzeti hagyományt teremtő korabeli pántlikás szalagrózsa. Forrás: wikipedia


Amikor 1848-ban Európa-szerte forradalmi hullám indult, a magyar reformerek és forradalmárok is viselték a kokárdát. A magyar kokárda színei természetesen a nemzeti színekből származtak: piros, fehér és zöld.

 

A kokárda a forradalom idején

Az 1848-as forradalom napján, március 15-én a pesti fiatalok – köztük Petőfi Sándor és Jókai Mór – kokárdát tűztek a ruhájukra, ezzel jelezve a forradalom eszméi iránti elkötelezettségüket. Ettől kezdve a kokárda a forradalom és a nemzeti szabadság egyik legerősebb jelképe lett.

A kokárda viselése akkoriban egyfajta politikai állásfoglalás volt: aki kokárdát hordott, az nyíltan kifejezte támogatását a magyar szabadság és a reformok mellett.


Vasvári Pál a „márciusi ifjak” egyik vezéralakja korabeli pántlikás kokárdával díszített öltözékében, Barabás Miklós litográfiája, 1848.

 

Miért lett „kötelező”?

Valójában a kokárda viselése soha nem volt kötelező. A „kötelező” jelleg inkább erkölcsi és közösségi elvárásként alakult ki. 1848-ban a forradalmi lelkesedés miatt szinte mindenki viselte. A kokárda egyfajta összetartozási jelképpé vált: azt mutatta, hogy a viselője a nemzeti ügy mellett áll.

Ez a hagyomány később is fennmaradt. A 19–20. század során március 15-én a kokárda viselése a forradalom hősei iránti tiszteletet és a nemzeti identitás vállalását fejezte ki.

 

A kokárda formája és viselése

A klasszikus magyar kokárda kör alakú, redőzött szalag, középen gombbal vagy csomóval. A színek sorrendje hagyományosan kívül piros, középen fehér, belül zöld, bár időnként ennek fordított változata is előfordul.

A kokárdát általában:

  • bal oldalon, a szív fölött viselik
  • kabátra, zakóra vagy pulóverre tűzve
  • gyakran már március 14-én este kitűzik

A szív fölötti helye is jelképes: azt üzeni, hogy a viselője szívén viseli a nemzet sorsát.


 Magyar kokárda. Forrás: ANGELUSDerivative work: RainbowSilver2ndBackup, CC BY-SA 3.0, wikipedia

 

A kokárda napjainkban

Ma a kokárda már nem politikai jelzés, hanem történelmi emlékezés és tiszteletadás. Iskolákban, közintézményekben, ünnepségeken és családi megemlékezéseken is sokan viselik. Gyerekek gyakran saját kezűleg készítik el papírból vagy szalagból, így a kokárda nemcsak történelmi szimbólum, hanem hagyomány is, amely generációról generációra öröklődik. Habár a kokárda csak egy apró tárgy, mégis hatalmas jelentést hordoz. Egyetlen kis szalagdarab képes felidézni a szabadság eszméjét, a forradalom lelkesedését és azoknak az embereknek az emlékét, akik 1848-ban kiálltak Magyarország jövőjéért.


Forrás:

wikipedia

Felső kép:  Khalai, CC BY-SA 3.0, wikipedia

Tetszett a cikk?

 

 

ÜnnepekVilága cikkajánló

Február 28. – A Tudomány Napja Indiában
Egyéb, Nevezetes napok / Világnapok
A nap célja, hogy a tudományt ne elvont, távoli fogalomként, hanem élő, kreatív tevékenységként mutassa be.
HAMAROSAN ÉRKEZNEK JÚNIUSI ÜNNEPEINK IS
Egyéb, Érdekességek / Információk
Néhány nap múlva megtalálod júniusi ünnepeink összefoglalójának linkjeit.
Az apák is megérdemlik az ünneplést
Családok ünnepe, Apák Napja
Az apák napját minden ország máskor ünnepli, Magyarországon június harmadik vasárnapján tartjuk.
Alszik a világ
Egyéb, Nevezetes napok / Világnapok
Minden évben a tavaszi napéjegyenlőség előtti pénteken kerül megrendezésre az alvás világnapja.
Székelykáposzta lencsével
Ünnepi ételek, Vegetáriánus receptek
Az előkészítése mindössze 30 percet vesz igénybe, de a főzési ideje ennél jóval hosszabb ideig tart.
Édes utazás a nagyvilágban – Afrika 5/3
Ünnepi sütik, NEMZETKÖZI sütemények
Puff-Puff – A nigériai karácsony aranygömbjei és a nevetés varázsa.
20 tény a Valentin-napról
Valentin-nap, Érdekességek a Valentin napról
Február 14-én ünneplik a szerelem / szeretet napját világszerte, amelyről most elárulok 20 érdekességet.
A Nemzeti dal – A magyar forradalom verse
Nemzeti ünnepek, Magyarország
A vers a magyar hazafias költészet kiemelkedő alkotása.
A norvégok ajándéka az angoloknak
Advent / Karácsony, Advent időszaka
Minden év decemberének első csütörtökén 18.00 órakor gyújtják meg az ajándékba kapott fenyőn a fényeket.

További cikkek »