Az alábbiakban ismertetem néhány ország farsangi szokásait.

Erdély

Társadalmi keretük a dramatikus-játékos szokásokkal telítődött fonó. A leányfonókban a munkát a fonójátékok váltogatták. A legények játékai részben ügyességi és erőpróbák voltak, részben a fiatalabbak, be nem avatottak ugratására szolgáltak. Leányok és legények közös társasjátékai sokszor párválasztó jellegűek, és gyakran zálogkiváltással, öleléssel, csókkal végződtek. A fonók gyakori vendégei voltak az alakoskodások utolsó és legfontosabb képviselői: a farsangosok vagy népi elnevezéssel maszkurák, maszkurások. Játékuk valamilyen tréfás jelenet (állatvásár, halottsiratás, temetés), nemritkán drasztikus és obszcén jelenetekkel. Jelenetük egy része vagy befejezése szilaj, sokszor groteszk tánc; a kizárólag ilyenkor dívó farsangos vagy maszkurás táncdalt az egész fonó énekelte.

Húshagyókedden történt, a sok farsangi lakodalom után, a pártában maradt leányok, agglegények kicsúfolása. Az ún. tuskóhúzás vagy tuskózás a legények tréfás lakodalmi menete volt végig a falun; a menet végén vénleánynak öltözött legények kötélnél vagy láncnál fogva egy fatuskót húztak a pártában maradt leányok megbélyegzésére. A másik húshagyókeddi szokás a farsangtemetés: szintén tréfás felvonulás, amelynek végén a farsangot (vagy telet) jelképező és a faluban végighordott szalma- vagy rongybábut tréfás siratás közben elégették, esetleg a vízbe dobták. A farsangi húsos ételek után a böjtös ételek győzelmét jelképező Cibre (Cibere) vajda és Konc (Csont, Sódar) vitéz (király) párviadalát valaha szintén megszemélyesítették.

Olaszország

A többségében katolikus országokhoz hasonlóan a húsvétot megelőző nagyböjt előtti időszak. Végét a világszerte ismert Velencei karnevál jellemzi, amelyhez hasonlókat nemcsak a Velencei-lagúna, hanem az egész ország városaiban is megrendeznek.

Maskarák a velencei karneválon, forrás: commons.wikimedia.org

Oroszország

A pravoszláv hagyományban a nagyböjtöt megelőző utolsó hét a nyugati kereszténység farsangjához hasonló időszak, amelynek orosz neve maszlenyica. Ezen a héten már tilos a hús fogyasztása, de a tejtermékek és a tojás (amelyek a böjt alatt szintén tilosak) még megengedettek. Ennek megfelelően a maszlenyica hagyományos étele a blini (palacsinta), amit szokás szerint vajjal, kaviárral, gombával, lekvárral vagy tejföllel fogyasztanak. Az ünnepi héten nagy számú palacsinta készül, és szokás szerint az elsőként kisült palacsinták a rászorulóknak jutnak.

Nagy Britannia és Írország

Nagy Britanniában és Írországban elterjedt szokás, hogy a városok palacsintás versenyfutást (Pancake Day) rendeznek húshagyókedden, amikor futás közben egy serpenyőből néhány másodpercenként kell feldobálni a palacsintát.

Van, ahol tömegfutballt (mob football) rendeznek ezen a napon.

Nemcsak Erdélyben, de Európa más országaiban is elterjedt játék a Konc király és Cibere vajda.

Cibere vajda és Konc király egy Európa-szerte elterjedt szokás, dramatikus játék. Cibere vajda neve a böjti ételt, a ciberét jelképezi, Konc király pedig a húsos, zsíros ételeket. Vízkeresztkor és húshagyókedden megküzdöttek egymással, első esetben Konc király, másodízben pedig Cibere vajda nyerte a párviadalt. Farsangi szokások keretében szalmabábokkal is eljátszották a tréfás küzdelmet.

Forrás:

Wikipedia

Felső kép: Velencei karnevál / pixabay