Egy kis „húsvétoló”
Mai írásomban főleg a húsvéti nyuszikról és a húsvéti tojásokról esik szó.
A Feltámadás vasárnapja
A húsvét a keresztény naptár legfontosabb ünnepe, amely a legszélesebb körben terjedt el a világon. Azok számára, akik vallás nélkül nőttek fel, a húsvét vasárnapja elsősorban a húsvéti csokitojásokról szól és nem sokkal több annál. Ez a nap azonban sokkal többet jelent a keresztények számára, akik közül sokan a „Feltámadás vasárnapja”-ként is emlegetik. Az Újszövetség szerint ugyanis Jézus Krisztus pénteki keresztre feszítése után, a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. Bár maga a húsvét ünnepe keresztény, ahogy említettem, de a hozzá kapcsolódó hagyományok közül sok valamiféle rejtélyes kultúrához köthető.
A feltámadás Andrea Mantegna festményén (1457-1459). A fotó forrása: Wikimedia Commons
Hivatalos források szerint a húsvét időpontja mindig a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap, amikor egyenlő a világosság és a sötétség időszaka. Húsvét sosem lehet március 22. előtt, és nem lehet április 25. után sem. Erről a bolygókhoz igazított húsvétszámítási módszerről jó régen, 325-ben határozott az első niceai zsinat, és az ortodox egyházakon kívül minden keresztény egyház ehhez az eljáráshoz tartja magát. Az északi szélességi körökben élők számára a tavasz beköszöntét gyakran izgalmak fogadják, hiszen ez a téli hideg napok végét jelenti. A tavasz egyben a télre szunnyadó növények és fák életre kelését, valamint új élet születését jelenti az állatvilágban. Az új élet és az újjászületés szimbolikája miatt természetes volt Jézus feltámadását ünnepelni ebben az évszakban. 2023-ban február 22-én kezdődik a nagyböjt, így húsvét 2023. április 07-10-ig tart. (Idén is hosszú hétvége, tehát négynapos ünnep lesz, nagypéntektől húsvéthétfőig).
Jézus korában a húsvétnak különös jelentősége volt, mivel a zsidó nép ismét idegen hatalmak (nevezetesen a rómaiak) uralma alá került. Zsidó zarándokok minden évben özönlöttek Jeruzsálembe abban a reményben, hogy Isten választott népe (aminek hitték magukat) hamarosan újra felszabadul. Egy húsvétkor Jézus Jeruzsálembe utazott tanítványaival, hogy megünnepeljék az ünnepet. Diadalmenetben lépett be Jeruzsálembe, és zavart keltett a jeruzsálemi templomban. Úgy tűnik, hogy mindkét akció felkeltette a rómaiak figyelmét, és ennek eredményeként Jézust Kr. u. 30. év körül kivégezték. Jézus követői közül néhányan azonban azt mondták, hogy látták őt életben a halála után, amely tapasztalatok után alakult ki a keresztény vallás. Mivel Jézus húsvét ünnepén halt meg, és követői azt hitték, hogy három nappal később feltámadt a halálból, logikus volt, hogy ezekről az eseményekről azon a napon emlékezzünk meg.
A húsvéti nyuszi és a húsvéti tojások eredete
Egy 1907-es képeslapon a húsvéti nyuszi. A fotó forrása: thevintagenews.com
A legikonikusabb húsvéti szimbólumok: a húsvéti nyuszi és a húsvéti tojás, s ezek gyökerei a német evangélikus hagyományig vezethetők vissza. A húsvéti nyuszi az a nyúl volt, aki megítélte, hogy egy gyerek jól viselkedett-e, vagy nem. Így nyilvánvaló, hogy nagyjából ugyanazt a szerepet töltötte be, mint a Mikulás: színes tojásokat cipelt egy kosárban, cukorkákat és játékokat adott a jó gyerekeknek.
Húsvéti nyuszi 1960. A fotó forrása: commons.wikimedia.org
A nyulat középkori templomi műalkotásokban gyakran használt szimbólumként ábrázolták. Az ókorban azt gondolták, hogy a nyúl hermafrodita, és képes akár párzás nélkül is szaporodni. Ennek a hiedelemnek köszönhetően gyakran kapcsolták össze Szűz Máriával, aki szűzként lett várandós.
A régi húsvéti művészetekben a nyúl ábrázolásakor is odafigyelnek a Szentháromságra, ezért a nyuszikat nem egyedül, hanem hármasban jelenítik meg.
Ezen túlmenően a nyulak és mezei nyulak gyors szaporodását összekapcsolják a tavaszi termékenységgel. A nyulak már az első alom kihordása alatt is további utódok megtermékenyítésére képesek, és a kisnyulak világra hozására már egészen kicsi koruktól kezdve készen állnak.
Egy nyuszi színes tojásokkal. A fotó forrása: commons.wikimedia.org
A termékenység és a húsvét másik klasszikus szimbóluma a tojás. A nagyböjt az ortodox egyházakban azt jelentette, hogy tartózkodunk a tojás fogyasztásától a húsvétot megelőző hetekben. Azért, hogy elkerüljék azt, hogy a tojásokat meg kelljen semmisíteniük, mert megromlanak, megfőzték, vagy megsütötték őket, és a böjt végéig tárolták. A böjt megtörésének ünnepe keretében ezeket a tojásokat gyakran színesre festették, és bonyolult mintákkal díszítették. Ez a hagyomány állítólag a kereszténység legkorábbi napjaira nyúlik vissza, mivel a tojásokat eredetileg vörös színre festették meg, ez képviselte azt a vért, amely Krisztus testét hagyta el, amikor keresztre feszítették. A görög ortodox egyház követői még mindig vörösre festik húsvéti tojásaikat. Míg a húsvéti tojásfestés hagyománya vallási gyakorlatként kezdődött, a tojások díszítésének szokása egy több ezer éves ukrán mesterségből származik. A pysankas nevű tojásokat gondosan készítik viasz és festékek felhasználásával, ezt a folyamatot az ukrán bevándorlók vitték magukkal az Egyesült Államokba.
Húsvéti képeslap a XX. század elején. A fotó forrása: thevintagenews.com
Az évek során a német protestánsok nem mellőzték a nagyböjt idején a tojások fogyasztását, viszont a tojásdíszítés, színezés a húsvéti időszakban megmaradt.
Manapság egy húsvéti vasárnap elengedhetetlen a csokitojás nélkül, de ez nem volt mindig így, sőt vannak olyan keresztény országok, ahol ez a szokás sosem terjedt el. A csokitojások ajándékozása csak jóval később, a 18. századi Amerikában alakult ki. A nyulak és a tojások egyaránt a termékenység jelei voltak Németországban a középkorban, és ekkor született meg a tojást tojó, édességet adó nyuszi legendája. Az 1700-as években, amikor az első németek bevándoroltak Amerikába, a húsvéti nyuszi szeretett hagyománnyá vált itt. Az Egyesült Államokba érkező német protestáns bevándorlók indították el azt a szokást, hogy a húsvéti nyuszi húsvét vasárnap meglátogatja a jól nevelt gyerekeket. A húsvéti tojásfestést azokban az országokban, ahol ortodox keresztény egyházak működnek, még mindig végzik, a csokoládé húsvéti tojást inkább „nyugatibb” szokásnak tartják.
Hirtelen fontossá vált a gyerek
A korai Amerikában a húsvéti fesztivál sokkal népszerűbb volt a katolikusok, mint a protestánsok körében. Például a New England-i puritánok a húsvétot és a karácsonyt is túlságosan beszennyezték a nem keresztény hatásokkal ahhoz, hogy megünnepeljék őket. Az ilyen fesztiválok alkalmat adtak az alkoholfogyasztásra és a mulatozásra is. Mindkét ünnep sorsa megváltozott a 19. században, amikor fontosabb lett italozás helyett a családdal eltölteni az időt. Ezt részben abból a célból tették, hogy ezeknek az ünnepeknek a megünneplése kevésbé zajos legyen. De a húsvét és a karácsony is átformálódott az állandó ünnepek közé, mert megváltozott a gyerekekről alkotott felfogás. A 17. század előtt a gyerekek ritkán kerültek a figyelem középpontjába, a gyerekeket általában az alsóbb rendek többi tagjával, különösen a szolgákkal és a tanoncokkal – akik nem véletlenül maguk is általában fiatalok voltak – emlegették egy szinten. A 17. századtól kezdődően egyre inkább úgy beszéltek a gyerekkorról, mint egy olyan időszakról, aminek örömtelinek kell lennie, és nem egyszerűen csak egy előkészítőnek fogták fel, ami utat nyit a felnőtté váláshoz. Ez a „gyermekkor felfedezése” és a gyerekekkel való bánásmód hatással volt a húsvét ünneplésére. Az ünnep fejlődésének ezen a pontján válik különösen fontossá a húsvéti tojás és a húsvéti nyuszi. A díszített tojás legalább a középkor óta része volt a húsvéti ünnepnek, tekintettel az új élet nyilvánvaló szimbolikájára. Rengeteg folklór övezi a húsvéti tojásokat, és számos kelet-európai országban a díszítés folyamata rendkívül bonyolult. Mégis csak a 17. században vált ismertté az a német hagyomány, hogy a „húsvéti nyúl” tojást hoz a jó gyerekeknek. A nyulak hosszú ideig kapcsolódtak a tavaszi szezonális rituálékhoz csodálatos termékenységi erejük miatt. Amikor a német bevándorlók a 18. és 19. században Pennsylvaniában telepedtek le, ezt a hagyományt vitték magukkal. A vadnyulat is kiszorította az engedelmesebb házinyúl, ami egy másik jele annak, hogy a figyelem a gyerekek felé fordult. Miközben a keresztények idén tavasszal Jézus feltámadására emlékezve ünneplik az ünnepet, a húsvéti nyuszi és a húsvéti tojás ismerős látványa emlékeztet az ünnep nagyon ősi eredetére a keresztény hagyományon kívül.
Húsvéti szimbólum – hímes tojások (Csernátoni múzeum). A fotó forrása: K-Roy / Wikimedia Commons
A húsvéti nyulakról és tojásokról szóló történetek soha nem veszítették el vonzerejüket a gyerekek körében az elmúlt évszázadok során, bár a szokások valamennyire átalakultak. Még a modern technológiák megjelenése után is fennmaradtak ezek az ősi hagyományok, és a szerepük változatlanul nagy a gyerekek életében.
Forrás:
thevintagenews.com
theconversation.com
Felső kép: pixabay.com
Magazin cikkajánló