Valószínűleg a Valentin-nap már réges-régen a feledés homályába veszett volna, ha nem maradt volna fent semmi írásos emlék. Cyrano de Bergerac, aki a kulisszák mögött suttogta a szép, szerelmes szavakat, vagy Ned Flanders, aki néhai feleségének adott szerenádot egy óriási szívnek öltözve – mind fontos állomásai az ünnepnek. Meglepő módon azonban a mai napig több legenda szól arról, hogy vajon kinek köszönhetjük az első írásos feljegyzéseket.

Sok legenda szerint az első hivatalos Valentin-napi üzenet magától Szt. Valentintől származik. Valentin segítette a keresztények szökését a római börtönökből, mert verték és kínozták őket. Ezért a tettéért elítélték. A kivégzésére váró pap szerelmes lett a bebörtönzője vak lányába, akinek imákban próbálta látását visszakönyörögni. Halála előtt írt a lánynak egy búcsúlevelet, amit úgy írt alá: "a te Valentinodtól". Innen ered a manapság angolul is használt "from your valentine".

Más történetek szerint viszont a legrégebbi ismert Valentin-napi üdvözlet a francia Orléans hercegétől származik, a XV. század első feléből. Charles duc d’Orléans (vagyis Károly orléansi herceg) 1394-ben született és a hercegi státusza mellett lírikus költő is volt, akit a legfontosabb történelmi események ragadtak meg. S bármily meglepő, állítólag a legrégebbi Valentin-napi költemény, amelyet a hercegnek köszönhetünk, a Londoni Tower egyik nyirkos cellájában íródott.

Károly herceg az Aranygyapjas rend lovagjának öltözve.

A herceg 14 éves volt, amikor apját egy merényletben meggyilkolták, s megörökölte annak címeit: Valois hercege, Beaumont-sur-Oise és Blois grófja, valamint Coucy ura. A fiatal herceg a százéves háború (1337–1453) egyik kiemelkedő alakja volt, életét a gazdagság jellemezte ugyan, de bajok, problémák egész sorozata kísérte.

Kézirat Károly herceg tollából. Egy parancs végrehajtására felhatalmazott főurak listája. London, 1438. március 8.

A herceg 21 évesen a francia és az angol királyságok közötti konfliktus elrendezése érdekében harcolt. Az ellenséges angol hadsereg azonban elkapta, s hadizsákmányként szállították az idegen földre. Eközben egy másik, személyes befejezetlen ügye is maradt: Az akkor 12 éves öccsét, Jean d’Angoulême (János angoulême-i gróf) túszként átadták az angoloknak, akik 32 évig, 1444-ig tartották fogva.

Károly bebörtönzésének ábrázolása a Tower of Londonban.

Károly sokkal többet látott az általa gyűlölt országból, mint amire vágyott, bár nem szabad emberként. 25 évig élt ott bebörtönözve, így bőven maradt ideje arra, hogy rendezze gondolatait, és a költészetnek szentelje életét. Mialatt a Londoni Tower-ben raboskodott, megírta azt a Valentin-napi verset, amelyet a Valentin-nap legkorábbi költeményének tartanak. A feleségének (élete során három volt) szánt vers A Farewell To Love címet viseli.

Londoni Tower

A versből erősen érződik a magány, az elhagyatottság érzése. Költeményében leírja, hogy Isten megbocsát annak (vagyis neki), aki egy egész évre elidegenedett a szeretett asszonytól. A hercegből lett fogoly nem tudta a szeretet kifejezésének hagyományos útját választani, költeményében kedvesét „nagyon kedves Valentinem”-nek nevezte.

Károly az agincourt-i csata óta raboskodott Angliában, 1438. július 16-án kelt levele, amelyet a birtokain élő egyháztagokhoz intézett, amiben arra kérte őket, hogy egy évre adják neki kölcsön a bevételüket, ezzel segítve őt szabadulásában.

Károlyt, akik ismerték, komoly és játékos elmének tartották, akinek nemcsak éles esze, de humora is volt. Szerelmi költészetében nehéz volt észrevenni, hogy amit ír, azt mennyire gondolja komolyan, és gyakran megjelent verseiben az öngúny is. A játékosság pedig szinte kötelező eleme volt alkotásainak.

Habár a költemény a Londoni Tower-ben született, de az igazság az, hogy Károly herceg nem ott tartózkodott végig. Ideje túlnyomó részét Sir Richard Waller házában töltötte, és az alatt az idő alatt állítólag barátság alakult ki a két férfi között.

I. Lajos herceg egy okiratot adott fiának, Károlynak, amely bizonyítékul szolgált Valois Izabellával kötött házasságára.

Károly 1440-ben szabadult, 46 évesen. Szeretett felesége nem élte meg a szabadulása napját, a herceg még abban az évben újranősült. Mialatt börtönben raboskodott, elméje mindvégig jó állapotban maradt, ezt fennmaradt költeményei is bizonyítják. Franciaországba való visszatérésének feltétele az volt, hogy ne álljon bosszút apja haláláért. Talán a rendszeres versírás megnyugtatta a lelkét, mert hátralévő napjait a művészetek pártfogójaként töltötte. 70 éves korában hunyt el, 1465-ben.

A Valentin-napi vers ma a brit könyvtár kézirat-gyűjteményének része Londonban.

Forrás:

thevintagenews.com

wikipedia

Felső kép: pixabay