A húsvét Ausztráliában nem sokban különbözik más kontinenseken megünnepelt húsvéttól, de egy dologban kilógnak a sorból és nem követik a jól bevált hagyományokat: ez pedig a húsvéti nyuszi személye. Annak ellenére, hogy a nyulak a világ minden részén közkedvelt állatok, Ausztráliában ez nem így van. Ausztráliában nem szeretik a húsvéti nyuszit, és erre minden okuk megvan. Olvasd el a részleteket.

A nyúl nem túl népszerű Ausztráliában. A fotó forrása: pixabay

A nyulak már első megjelenésükkor problémát okoztak a gazdag állatvilággal rendelkező földrészen. A nyulak ugyanis nem őshonosak Ausztráliában, 1788-ban az európaiak hajón vitték be a kontinensre, amikor ott akartak letelepedni. Az állatok pedig már megérkezésükkor kárt okoztak. Az európaiak vadászati célokból szabadon engedték őket, és a nyulak azonnal neki is kezdtek a környezet elpusztításának, ráadásul rohamosan szaporodtak. Évtizedeken keresztül voltak ők Ausztrália legkártékonyabb emlősei, akik több őshonos ausztrál faj kihalásáért is felelősek.

A múltban az ausztrálok különféle óvintézkedéseket tettek a nyulak ellen, és valóságos hadjárat indult a kiirtásukra. Nyugat-Ausztráliában a világ legnagyobb kerítését építették meg, amelyet annak érdekében hoztak létre, hogy kívül tartsák a nyulakat, s habár ez a projekt hat évig tartott, mégsem hozta meg a várva várt eredményt. Aztán a megoldás egy nem várt helyzetnek köszönhetően végre eljött: az 1950-es években a Myxomatosis nevű vírus jelent meg a nyulak körében, és ez kezdetben olyannyira sikeres volt, hogy a nyulak száma 600 millióról 100 millióra csökkent. A kilencvenes évekre azonban a nyulak szervezete megtanult ellenállni a vírusnak, és populációjuk ismét növekedésnek indult.

Európai nyúl az Alpine Nemzeti Parkban, Victoria, Ausztrália, a fotó forrása: wikimedia commons

A kártékony nyulak elleni küzdelem olyannyira kimerítette az ausztrálokat, hogy egyáltalán nem meglepő, hogy nem lelkesedtek azért az ötletért, hogy a nyúl legyen a húsvét szimbóluma. 1991-ben létrejött az úgynevezett „Nyúlmentes Ausztrália” elnevezésű csoport, akik komoly kampányt indítottak a nyulak ellen. Az ausztrálok a csoportnak is köszönhetően felkarolták az erszényes bilbyt, más néven a nyúlfülű bandikut. A hosszú fülekkel, hosszúkás ormánnyal, fekete-fehér farokkal és szürkés szőrrel rendelkező apró állat akárcsak a többi erszényes, kölykét a hasán lévő zsebben hordozza.

A bilby nagyon hasonlóan néz ki, mint a nyúl, de más fajhoz tartozik. A kép forrása: wikimedia commons

Nem a Nyúlmentes Ausztrália csoport volt az első, aki foglalkozott a bilbyvel. Már jóval előttük, 1968-ban felmerült az erszényes nyúl ötlete, amikor egy kilencéves lány, Rose-Marie Dusting írt egy kitalált történetet egy húsvéti, Billy nevű bilby-ről, amelyet könyv formájában 1979-ben adtak ki. Noha a történet nemzedékeket késztetett arra, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak a bilbyre, mégis várni kellett még néhány évet, amikor is a Nyúlmentes Ausztrália csoport elindított egy komoly kampányt 1991-ben. Ez nemcsak figyelemfelkeltő, de adománygyűjtő kezdeményezés is volt, amelynek során a vezető, Nicholas Newland felvetette a húsvéti bilby ötletét, amelyet nyúl helyett kívántak behozni. A csoport azóta is halálosan komolyan veszi a húsvéti bilby-t. Olyannyira támogatják, hogy még a honlapjukon is az egyik kulcsfontosságú projekt részeként szerepel, és folyamatosan terjesztik, hogy a bilbyket támogassa a lakosság is a nyuszik helyett.

Bilby, South Queensland, AUSTRALIA. Forrás: wikimedia commons

A dél-ausztráliai Adelaide városához közeli, John Wamsley irányította vadrezervátum, a Warrawong Sanctuary volt az első, amely megkezdte a húsvéti csokibilbyk árusítását. A két legnépszerűbb csokoládégyártó a Pink Lady és a Haigh's Chocolates bevétele egy részét a veszélyeztetett bilbyfaj megmentésére áldozza, állítólag népszerűségüket pont ennek köszönhetik. Az ausztrálok ugyanis olyan komolyan veszik az ügyet, hogy csak olyan cégektől hajlandók vásárolni, akik bevételük egy részével támogatják a veszélyeztetett bilbyket. 2015-ben 33 000 dollár került a faj megsegítésére. Ennek érdekében létrehoztak egy "Mentsük meg az erszényes nyulat" elnevezésű alapítványt (Save the Bilby Fund), s a csoki erszényesnyulak eladásából származó bevételeket ez a szervezet kapja. Az alapítvány célja, hogy növelje a bilbyk populációját úgy, hogy fogságban tenyésztik, majd egy biztonságos körülkerített területen szabadon engedik őket.

A bilbyfaj mostanra már veszélyeztetettnek lett nyilvánítva. A színes jelölés mutatja, hol található még bilbiy. A fotó forrása: Nrg800, CC BY-SA 3.0, wikipedia

A bilbynek, mint a húsvéti ünnep szimbólumának népszerűsítését az 1990-es években megjelent néhány gyerekkönyv is tovább segítette. A "Burra Nimu" című nagyon híres történet egy Burra nevű félénk bilbyről mesél, aki merész és bátor küldetésre indul, hogy megmentse a földet a nyulaktól és a rókáktól. Burra családjával és barátaival összegyűlik, hogy néhány húsvéti tojást fessenek a gyerekeknek. Mielőtt azonban átadnák a gyerekeknek az ajándékot, Burrának és barátainak harcolniuk kell egy csapat nyullal. A történetet Jeni Bright ausztrál gyerekíró írta, és 1993-ban adták ki. Irena Sibley több gyerekkönyvet is megjelentetett, az egyik legsikeresebb könyve az 1994-ben megjelent "A Bilbyk első húsvétja" bestseller lett.

Fénykép egy nagyobb bilbyről (Monarto Állatkert). A fotó forrása: wikimedia commons

Sajnos mostanra a bilbyk létezése veszélyben van, veszélyeztetett fajnak számít. Ausztrália nyugati és középső sivatagaiban jelenleg mindössze 600 élőlény maradt vadon a vadmacskák ragadozása miatt. A rókák is bilbyre vadásznak, míg az agresszív nyulak kiűzik, elkergetik őket az üregükből. Más beszámolók szerint összlétszámuk nem haladja meg a tízezer egyedet.

Egy bilby és egy ugráló egér a Sydney-i Állatkertben, a fotó forrása: Dcoetzee, wikipedia

2014-ben a kutatók egy 15 millió éves állkapocsra bukkantak; ezen az állkapcson rövid, erdei gyümölcsevésre alkalmazkodott fogak helyezkedtek el. Eddig ez a fosszília a legrégebbi ebben az erszényescsaládban; a korábbi kövületek csak 5 millió évesek, emiatt az erszényesnyúlfélék őstörténete jóval korábban kezdődött. Az új kövület alapján, az ős bilbyfélék erdei gyümölcsevők voltak, viszont a mai leszármazottjaik, sivatagi és félsivatagi, üreglakó gerinctelen és rovarevők, habár mellette még növényi táplálékot is fogyasztanak. Feltételezések szerint, az ős bilbyfélék 20 millió évvel ezelőtt, egy ragadozó bandikutból fejlődtek ki.

A négy azonosított fajból manapság már csak egy él.    

Forrás:

wikipedia

Felső kép: wikimedia commons