Július 6-a a CSÓK VILÁGNAPJA. Mai írásomban érdekességeket szedtem össze a témában.

Vannak szavak, amelyeket lefordíthatunk bármely nyelvre – de a csókot nem kell. A csók a szeretet, a vágy, az öröm és az intimitás ősi, ösztönös kifejezése, amely túllép minden kultúrán, határon és koron. Július 6-án a világ a Csók napját ünnepli – egy napot, amikor nemcsak a romantikus pillanatokról, hanem az emberi kapcsolatok mélységéről is szól minden. A csók az ajkak összeérintése valamivel, s az ezzel foglalkozó tudomány a filematológia. A csókolózás feltehetőleg tanult viselkedés, több emlősállatnál is előfordul. Az embereknél nem minden kultúrában van szokásban. Az eszkimó és maori kultúrákban például az emberek az orrukat dörzsölik össze helyette.

A világnap eredete

A World Kiss Day (vagy International Kissing Day) az 1980-as években indult útjára az Egyesült Királyságból. A kezdeményezés célja az volt, hogy emlékeztessen minket arra: a csók nem csupán a szerelmesek között létező romantikus gesztus, hanem a szeretet és a közelség kifejezése általában. Később az ENSZ is elismerte, és ma már a világ számos országában tartják számon július 6-át, mint a csók napját.

Érdekesség, hogy Indiában és a Fülöp-szigeteken különösen népszerű az ünnep, ahol a párok és családtagok is közösségi eseményekkel, fotóversenyekkel és jótékonysági akciókkal ünneplik a napot.

A csók története – több mint romantika

A csók története szinte olyan régi, mint maga az emberiség. Régészeti és írásos bizonyítékok szerint már az ókori Indiában is létezett a csók egy formája, amit a „szájak összeérintésének” neveztek a Védákban. Az ókori Rómában a csók társadalmi jelentőséggel bírt: a csók formája (kézcsók, arcra adott csók, ajkakra adott csók) jelezte a rangot, a tiszteletet vagy a szeretetet.

Egy Pompeii freskó, amely egy római pár csókját ábrázolja. Forrás: ArchaiOptix, CC BY-SA 4.0, wikipedia

A középkorban a csók esküvők, szerződések és vallási szertartások részévé vált. Egy csók volt a „hit megerősítése” - innen ered az angol „kiss of peace” kifejezés is.

Mit árul el rólunk a csók?

A csók nemcsak romantikus, hanem biológiailag is izgalmas jelenség. Tudósok szerint egyetlen csók során több mint 80 millió baktérium cserél gazdát, de ne aggódjunk – ez jót tesz az immunrendszernek! Egy 2014-es holland kutatás kimutatta, hogy a rendszeres csókolózás segíthet az immunválasz erősítésében, és még a stressz-szintet is csökkenti.

Ráadásul a csók során dopamin, oxitocin és szerotonin szabadul fel – ezek azok a „boldogsághormonok”, amelyek jókedvet, kötődést és szeretetérzést keltenek. Nem csoda, hogy egy csók után jobban érezzük magunkat: a testünk szó szerint „jutalmaz” érte.

A mai nyugati kultúrában a csók leggyakrabban a vonzalom kifejezése. Közeli ismerősök találkozáskor vagy búcsúzáskor gyakran arcon csókolják egymást. Európában és Latin-Amerikában leginkább ellenkező neműek vagy két nő közt fordul elő, de Kelet-Európában és a Közel-Keleten férfiak közt is. Magyarországon a férfiak közötti csók kizárólag rokonok, barátok között szokás, idegenekkel nem.

A romantikus vonzalom vagy szexuális vágy kifejezéseként két ember rendszerint szájon csókolja egymást, ez hevesebb és hosszabb, mint az arcra adott csók.

A csók, mikor nem az érzelmek kifejezése, jelképes cselekedet is lehet, például egy uralkodó vagy pápa gyűrűjének megcsókolásával az alávetettséget fejezik ki. A brit uralkodó és a magas rangú politikusok találkozását szintén kézcsók-ceremóniának hívják angolul, bár manapság már nem csókolják meg az uralkodó kezét.

Rómeó és Júlia így csókolta egymást, készítette: Sir Frank Dicksee (1884). Forrás: Frank Bernard Dicksee, wikipedia

Aszimmetria a csókolózásban

Szájra adott csók során, hogy az orrok ne ütközzenek össze, az emberek oldalra fordítják a fejüket. A Nature magazin egyik cikkében Onur Güntürkün pszichológus (Ruhr Egyetem, Németország) 2003-ban arról számolt be, hogy kétszer annyian fordítják jobbra a fejüket, mint balra. Güntürkün szerint ez újszülöttkori preferenciára vezethető vissza.

Biológia és evolúció

Az antropológusok még nem jutottak végső döntésre arról, hogy a csók egy tanult viselkedés vagy pedig ösztönös. Feltehetőleg kapcsolódik a szoptatáshoz vagy ahhoz a tevékenységhez, amikor az anyák megrágják az ételt gyermekeiknek. Az emberen kívül más főemlősök is végeznek hasonló aktivitást. A kutyák, macskák, madarak és néhány egyéb állat szintén végez csókhoz hasonlítható cselekvést, mint például a másik testének megnyalása vagy tisztítása.

Csók a kultúrákban

Nem mindenhol ugyanúgy tekintenek a csókra.

• Franciaországban a csók a szerelem művészetének szimbóluma – nem véletlenül használjuk a „francia csók” kifejezést.
• Japánban a nyilvános csókolózás sokáig tabunak számított, és csak a modern időkben vált elfogadottá.
• Oroszországban a baráti csók régi hagyomány, gyakran arcon történik, és férfiak között is előfordul.
• Afrika egyes törzseinél pedig a csók helyett orrérintéssel, azaz „illat-cserével” fejezik ki a szeretetet.

A csók tehát mindenhol mást jelent – de mindenhol az emberi kapcsolat mélységét tükrözi.

A leghíresebb csókok

A történelem és a művészet is tele van ikonikus csókokkal:

• Gustav Klimt „A csók” című festménye a szenvedély és a gyengédség örök szimbóluma.
• A Times Square híres fotója (1945), ahol egy matróz csókol meg egy nővért a háború végén – a béke és az öröm jelképe lett.
• A filmvilágban pedig számos felejthetetlen pillanatot adott nekünk, az Elfújta a szél klasszikusától a Pókember esős, fejjel lefelé történő csókjáig.

A csók, Gustav Klimt műve. Forrás: Gustav Klimt, Google Art Project, wikipedia

Csókos érdekességek

• A Bibliában Júdás csókkal árulta el Jézust.
• Az ókori rómaiak háromféle csókot ismertek: az osculum a baráti puszi, a basium a szájra adott csók, a suavium pedig az érzéki csók.
• A Csipkerózsika mesében és a görög Pügmalión-mítoszban a férfi csókkal ébreszti fel / kelti életre a nőt. A békaherceges tündérmesékben viszont a nő csókja változtatja vissza a férfit békából, és a Mátrix című filmben is a nő (Trinity) csókolja meg a férfit (Neo), hogy visszahozza az életbe.
• Tarkan 1997-es slágerének, a Şımarıknak a refrénje két cuppanós csókból áll.
• Auguste Rodin híres szobra A csók (Le Baiser).
• Constantin Brâncuși szobrai A csók (Sărutul) és A csók kapuja (Poarta sărutului).
• Az 1896-os A csók című filmben egy negyvenhét másodpercig tartó csók van; a jelenet abban az időben botrányosnak számított.
• Robert Doisneau francia fényképész 1950-ben lefényképezett egy csókolózó párt a párizsi Hotel de Ville előtt. A fénykép híressé vált, később A csók a városháza előtt címet kapta. Az 1990-es években egy pár sikertelenül beperelte a fényképészt, azt állítva, hogy ők szerepeltek a képen.
• Alfred Eisenstaedt világhírű fotográfiát készített egy párról, akik 1945-ben a japán felett aratott győzelmi ünnepségen vettek részt a Times Square-en.

Csók-rekord    

A leghosszabb csókra New Yorkban került sor, 2001. december 5-én. Louisa Almedovar és Rich Langley 30 óráig, 59 percig és 27 másodpercig csókolták egymást.

Hogyan ünnepelhetjük?

A Csók Világnapján nem kell nagy felhajtás – elég egy őszinte pillanat. Néhány ötlet:

• Csókoljuk meg kedvesünket – hiszen a csók az összetartozás jelképe.
• Küldjünk egy kedves üzenetet vagy idézetet valakinek, akit szeretünk.
• Nézzünk meg egy romantikus filmet, vagy hallgassunk csókról szóló dalokat (pl. Kiss Me vagy Can’t Help Falling in Love).
• És ami a legfontosabb: ne csak ezen az egy napon fejezzük ki szeretetünket – hanem minden nap egy kicsit.

A Csók Világnapja emlékeztet minket arra, hogy a szeretet apró gesztusokban rejlik. Egy csók nem kerül semmibe, mégis mindent elmond, amit szavakkal nehéz lenne kifejezni. Legyen július 6. a nap, amikor egy pillanatra megállunk, és újra felfedezzük a közelség varázsát.

Forrás:

wikipedia

Felső kép: pixabay