Az 1848-as forradalom egyik legismertebb dokumentuma a 12 pont, amely a magyar társadalom legfontosabb politikai és társadalmi követeléseit foglalta össze. Ez a rövid, de határozott követeléslista lett a magyar forradalom programja, amely a szabadság, az egyenlőség és a nemzeti önrendelkezés eszméit fejezte ki.

A párizsi forradalom hírére Kossuth Lajos március 3-án felirati javaslatot terjesztett az országgyűlés elé. Ezt az alsótábla azonnal elfogadta, de a főrendi tábla ellenállásképp nem is tárgyalt róla. Ebben az alkotmányos átalakulást, érdekegyesítést és belső reformot jelölte ki célul a korábbi sérelmi taktika helyett. Március 4-én az Ellenzéki Kör is megvitatta a felirati javaslatot. A felirati javaslat alkotmányosságra és nemzeti kormányra vonatkozó részeivel egyetértettek, de hiányolták belőle a sajtószabadság, az évenkénti országgyűlés és más intézmények tételes megnevezését. Március 9-én, miután Irányi Dániel visszatért Pozsonyból, ahol Kossuthtal tárgyalt az ellenzéki mozgalom helyzetéről, a Kör ülésén elhatározták, hogy egy országos petíciós mozgalommal próbálják meg gyorsítani az országgyűlés munkáját.

Ennek hatására fogalmazta meg Irinyi József március 12-ére a Tizenkét pont első változatát, ami már jóval túlment az eredeti felirati javaslaton. Ez az első változat nem csak a később híressé vált 12 pontot tartalmazta, hanem egy bevezetőt is, amely megindokolta a kiáltvány születését. Ebben arra hivatkoztak, hogy egész Európa mozgásba jött, és Magyarország sem ragaszkodhat régi, elavult viszonyaihoz. Kijelentik, hogy a nemzet immár egyes eredményekkel nem elégszik már meg, az alkotmány átfogó reformját igényli.

Jókai Mór a Fiatal Magyarország tizenkét pontját a nép által megérthető magyarázattal alakította át.

A tervek szerint a március 19-i József-napi vásáron tömeggyűlésen erősíttették volna meg, de március 14-én este a 13-ai bécsi forradalom hírére úgy döntött a Pilvax-kör, hogy Pesten is forradalomra van szükség, és nyilvánosságra kell hozni követeléseiket. Ekkor került be a szövegbe a politikai foglyok szabadon engedése, két addigi pontot összevontak. Március 15. reggelén a Nemzeti dallal együtt elvitték Landerer és Heckenast nyomdájába, ahol a nyomdagépet lefoglalva kinyomtatták. Ez a pillanat a magyar sajtószabadság megszületésének is számít. Másnap petícióként küldték Pozsonyba, a tömeggyűlés megerősítése nélkül, de a forradalom súlyával.

A kinyomtatott 12 pontot Szepessy Ferenc polgármester és a tanács tagjai aláírták, majd Rottenbiller az ablakon át felmutatta a népnek, ezzel megszületett a szabadsajtó első hivatalos terméke Pesten, 1848. március 15-én. Forrás: wikipedia

A 12 pont tartalma

A Landerer & Heckenast nyomdában kiadott kiáltvány szövege:

Ezek a pontok egy modern, polgári állam alapelveit tartalmazták. A cél az volt, hogy Magyarország kilépjen a feudális rendszerből, és korszerű, alkotmányos ország legyen.

A történelmi jelentőség

A 12 pont különlegessége abban rejlik, hogy egyszerű, világos és mindenki számára érthető. Nem hosszú politikai program, hanem egy tömör kiáltvány, amely mögé gyorsan felsorakozott a társadalom nagy része.

A követelések nagy része később meg is valósult az úgynevezett áprilisi törvényekben, amelyeket Batthyány Lajos kormánya vezetett be.

Ma a 12 pont a magyar szabadság egyik legfontosabb történelmi dokumentuma, amely azt jelképezi, hogy egy nemzet képes volt békés úton megfogalmazni és képviselni saját jövőjét.

Forrás:

wikipedia

Felső kép: készítette: Irinyi József , forrás: wikipedia