Május 16. – A fény nemzetközi napja
A Fény Nemzetközi Napját (vagy Fény Világnapját) minden évben május 16-án tartják világszerte. Ezt a napot az UNESCO 2018-ban, a 2015-ös Fény Nemzetközi Éve sikerét követően alapította meg. A hivatalos ünnep célja, hogy felhívja a figyelmet a fényhez kapcsolódó tudományterületekre és a fényalapú technológiák szerepére a társadalomban, beleértve a tudományt, a kultúrát, az oktatást és a fenntartható fejlődést.
A fény világérzékelésünk egyik alapja. Mégis ritkán gondolunk bele, mennyire összetett, mennyire sokarcú jelenség.
A dátum kiválasztása szorosan kapcsolódik egy eseményhez: 1960-ban ezen a napon lépett működésbe egy ma is használatos találmány, a lézer. A Theodore Maiman által létrehozott és működtetett lézer forradalmasította a tudományt és a technológiát: ma lézereket használunk az orvostudományban, az iparban, a kommunikációban, sőt még a mindennapi eszközeinkben is.

Theodore Maiman. Forrás: CC BY-SA 4.0, wikipedia
A lézer olyan fényforrás, amely indukált emissziót használ egybefüggő fénysugár létrehozására. A lézerek tekintetében fény alatt bármilyen frekvenciájú elektromágneses sugárzást érthetünk, nem kizárólag csak látható fényt. Ennek megfelelően beszélhetünk például infravörös sugárzást és ibolyántúli sugárzást kibocsátó lézerekről is. Legegyszerűbben kifejezve a lézer koherens (állandó frekvenciájú és állandó fázisú) fénysugár.
A fény több mint világosság
A fény elsőre egyszerűnek tűnhet, hiszen ez nem más, mint valami, ami megvilágítja a sötétséget. Valójában azonban az egyik legizgalmasabb jelenség a fizikában. Egyszerre viselkedik hullámként és részecskeként, amit a tudományban hullám-részecske kettősségnek neveznek. Ebben kulcsszerepet játszott Albert Einstein, aki a fényelektromos jelenség magyarázatáért Nobel-díjat kapott.
A fény segítségével értjük meg az univerzumot is. A csillagokból érkező fény hordozza az információt a világegyetem múltjáról – gyakorlatilag „időutazunk”, amikor az eget nézzük.
A fény a mindennapjainkban
Ha körbenézünk, szinte mindenhol jelen van:
- az internet adatainak nagy része optikai szálakon keresztül, fény segítségével utazik
- a napelemek a napfényt alakítják elektromos energiává
- az orvosok lézerekkel műtenek, például szemészeti beavatkozásoknál
- a telefonunk kijelzője is a fény különböző formáit használja
A fény tehát nemcsak láthatóvá teszi a világot – működteti is.
A tudomány és a művészet találkozása
A fény nemcsak a tudósokat inspirálja, hanem a művészeket is. Gondoljunk a festészetre, ahol a fény és árnyék játéka teremti meg a hangulatot, vagy a fotózásra, ahol a „jó fény” szó szerint mindent eldönt.
A modern művészetben külön irányzatok épülnek a fényre: fényinstallációk, digitális projekciók, interaktív kiállítások, és mind azt mutatják, hogy a fény nemcsak eszköz, hanem önálló alkotóelem.
Forrás: Tommology, CC BY-SA 4.0, wikipedia
A Fény Nemzetközi Napja arra emlékeztet, hogy:
- a fényhez kapcsolódó technológiák kulcsszerepet játszanak a fenntartható fejlődésben
- a tudományos kutatás elengedhetetlen a jövő innovációihoz
- az oktatás és a tudás terjesztése mindenki számára fontos
Ez a nap egyszerre szól a múltról, a jelenről és a jövőről. Egy naplemente, egy gyertya lángja, vagy egy neonfényes város – mind ugyanannak a jelenségnek a különböző arcai. A fény nemcsak körülvesz minket, hanem része is életünknek.
Forrás:
Felső kép: Előadásokhoz alkalmazott pointerek (mutatók) színválasztéka: pirosak: 635 nm, 660 nm zöldek: 520 nm, 532 nm kékek: 405 nm, 445 nm. Forrás: 彭嘉傑, CC BY 2.5, wikipedia
ÜnnepekVilága cikkajánló