A farsang a vízkereszttől (január 6.) húshagyókedd éjfélig, a hamvazószerdával kezdődő nagyböjtig tartó időszak elnevezése. 2026-ban ez január 6-tól február 17-ig tart. Hagyományosan a farsang a vidám lakodalmak, bálok, mulatságok és népünnepélyek ideje. Jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kapcsolódik hozzá kiemelt vallási ünnep, ezért alapvetően a gazdag népi hagyományokra épül. Ide tartozik például a bőséges étkezések időszaka is – gondoljunk csak a torkos csütörtökre.

A kereszténység előtti időkből származó farsangi mulatságokat a „túlzottan erkölcsösnek” tartott 16–17. században nem az eredetük, hanem a bujaságot, féktelen örömöt szimbolizáló szokásaik miatt tiltották.

A farsang farka

A farsangi időszak tetőpontja a karnevál, hagyományos magyar nevén a farsang farka. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó három nap, amely egyben télbúcsúztató ünnepségsorozat is. Világszerte ekkor rendezik a legismertebb karneválokat – például a riói vagy a velencei karnevált –, Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseménye a mohácsi busójárás.

A farsang elnevezése és a legrégebbi szokásadatok középkori német polgári hatásra utalnak, ugyanakkor az Anjouk és Mátyás király udvarából származó itáliai hatások is kimutathatók.

A párválasztás és az esküvők időszaka

A farsang hagyományosan a párválasztás ideje volt, és egyben fontos esküvői szezon is. Ennek oka egyszerű: a húsvétot megelőző nagyböjt idején tilos volt esküvőt tartani.

Erre utalnak az ünnepnapok elnevezései is:

• első menyegzős vasárnap – vízkereszt utáni első vasárnap

• vővasárnap – a farsangvasárnap, amikor az ifjú férj az após kontójára mulatott

A falvakban a legények szervezték a bálokat, a lányok pedig rokonaik közvetítésével bokréta ajándékozásával jelezték választásukat. A kiszemelt legény a farsang végén, nyilvános színvallásként, kalapjára tűzte a bokrétát. A báli szezon és a táncmulatságok végső célja gyakran az eljegyzés volt.

Farsangvasárnap (2026. február 15.)

• A farsangvasárnap a farsang farkának első napja.

• Számos vidéken ezen a napon tűzték a legények kalapjukra a kiválasztott lány bokrétáját.

• Gyakran ekkor tartották az asszonyfarsangot is: a nők ilyenkor szabadon mulathattak, ihattak, énekeltek, „férfi módra” ünnepeltek.

• Ettől az időponttól kezdve húsvétig már tilos volt az esküvő, a tánc és a vigadalom.

A farsangvasárnapnak számos, tájanként eltérő elnevezése volt, mint például a csonthagyóvasárnap, a sonkahagyóvasárnap vagy a vővasárnap. Egyes vidékeken egészen ritka, ma már alig ismert nevek is fennmaradtak.

Farsang és böjt. Készítette: Id. Pieter Bruegel / Wikipedia

Húshagyókedd (2026. február 17.)

A húshagyókedd a farsang és egyben a farsang farka utolsó napja. Mozgó egyházi nap, amely mindig 47 nappal előzi meg húsvét vasárnapját.

Ez a farsangtemetés ideje. Sok helyen szalmabábut (kiszét) vagy jelképes koporsót égettek, ezzel lezárva a farsangot és elbúcsúztatva a telet.

További elnevezései:

• húshagyási kedd

• farsangkedd

• madzaghagyókedd (utalás a madzagon lógó, elfogyasztandó ételekre)

A húshagyókeddet követi a hamvazószerda, amely a 40 napos nagyböjt kezdete. A keresztény hagyomány szerint ilyenkor már nem fogyasztanak húst, és véget érnek a mulatságok. 2026-ban tehát a farsangi időszak február 17-én, húshagyókedden ér véget, és másnap, február 18-án hamvazószerdával megkezdődik a nagyböjt.

Forrás:

wikipedia

Kép: wikipedia / Silar / CC BY-SA 3.0