Február 27-én a világ egyik legimpozánsabb ragadozójára, a sarkvidék urára irányul a figyelem. A Nemzetközi Jegesmedve Nap (International Polar Bear Day) célja, hogy ráirányítsa a közvélemény figyelmét a gyorsan változó északi ökoszisztémára és arra a törékeny egyensúlyra, amelyen a jegesmedvék túlélése múlik.

A jegesmedve (Ursus maritimus) a Föld legnagyobb szárazföldi ragadozója. Testtömege elérheti a 700 kilogrammot is. Bár bundája fehérnek látszik, szőrzete valójában áttetsző, bőre pedig fekete – így hasznosítja hatékonyan a napfényt a zord környezetben. Kiváló úszó: akár több tíz kilométert is képes megtenni a jeges vízben, amely vadászterületként szolgál számára. Innen lesi a fókákat, amelyek fő táplálékát jelentik. Úszás közben akár a tíz kilométeres sebességet is elérhetik. Fejjel előre ugranak bele a vízbe, mint a kutyák, és úszás közben a kutyaúszáshoz hasonlóan csak mellső lábukat használják, hátsó lábukat maguk után húzzák. Nyitott szemmel merülnek a víz alá, s ott akár két percig is kibírják levegővétel nélkül.

Forrás: CC BY-SA 3.0, wikipedia

Ez az időszak a jegesmedvék számára különösen fontos: a nőstények ilyenkor barlangjaikban hozzák világra bocsukat. A jegesmedve nemcsak egy ikonikus állat, hanem az éghajlatváltozás egyik legerősebb jelképe is. A legtöbb jegesmedve szinte sohasem teszi a lábát igazi szárazföldre, többségük egész életét a sarkvidék befagyott vizein, a lassan sodródó jégmezőkön tölti. Csak a párzásnál mennek stabil helyre.

Forrás: Ansgar Walk, CC BY-SA 2.5, wikipedia

A jegesmedve egyébként az északi sarkvidék jégmezőinek csúcsragadozója, természetes ellensége jóformán nincsen. A kardszárnyú delfinen, a nagy ámbrásceten és a grönlandi cápán kívül talán csak a rozmárok hatalmas agyarai jelentenek számára veszedelmet, rozmár azonban legfeljebb csak akkor támad jegesmedvére, ha a fiatal rozmárokat védi.

A jegesmedve szinte állandóan vándorúton van, s emiatt még saját territóriumot sem tart. Ezen nem is csodálkozhatunk, hiszen a jégmezők nemigen szolgálnak bőséges táplálékkal, és viszonylag nagy utat kell megtenniük az állatoknak ahhoz, hogy napi táplálékukat beszerezzék. Zsákmány után kutatva akár napi 70 km-es távolságot is megtesznek. Míg sok más medvefaj étrendjén igen jelentős a növényi eredetű táplálékok szerepe, a jegesmedve csak a sarki nyár hónapjaiban fogyaszt egy kevés zuzmót, mohát vagy bogyót, de azt is csupán étrendi kiegészítésként. Táplálékának zöme állati eredetű, s mivel a sarkvidék zord körülményei közt nemigen válogathat, szinte mindent megeszik. Ez a hatalmas, talán lomhának tűnő állat nagy ügyességgel halászik, ha pedig vadászik, kitartóan üldözi zsákmányát. A hal és a fókák mellett olykor madarakat és rénszarvasokat is zsákmányul ejt, sőt a dögöt sem veti meg.

Forrás: AWeith, CC BY-SA 4.0, wikipedia

Az elmúlt évtizedekben azonban az Északi-sarkvidék jégtakarója látványosan zsugorodik. A jegesmedvék túlélése pedig szorosan kötődik a tengeri jéghez.  A globális felmelegedés következtében:

• a jég egyre korábban olvad,
• rövidebb ideig marad meg,
• a medvéknek hosszabb ideig kell éhezniük.

A jegesmedvéknek így egyre hosszabb ideig kell szárazföldön maradniuk, ahol jóval nehezebben jutnak táplálékhoz. Egyes előrejelzések szerint, ha a felmelegedés jelenlegi üteme folytatódik, a század végére a jegesmedve-populáció jelentősen csökkenhet.

Forrás: Susanne Miller, wikipedia

A Nemzetközi Jegesmedve Nap célja nem csupán az ismeretterjesztés, hanem a cselekvésre ösztönzés is:

• energiatakarékosság,
• fenntartható közlekedés,
• környezettudatos fogyasztás,
• klímavédelmi kezdeményezések támogatása.

A jegesmedve nem csupán egy távoli állatfaj – a sorsa összefonódik a mi jövőnkkel is.

Forrás:

wikipedia

Felső kép: Alan Wilson, CC BY-SA 3.0,